Nemzetközi konferencia, Beregszász, 2023.11.17.
Szolyva, 2023.11.18.
2022 november 19
2022 november
Emlékezés a kommunista diktatúra áldozataira
ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT 2021. augusztus 20-án
A Komárom vármegyei lakosság kálváriája 1944-1945-ben – konferencia és műhelynap
2016 – 2021
Történelmi interjú – Vértes Jánosné (szül. Gottschik Erzsébet)
A Szolyvai Emlékpark
A Szolyvai Emlékpark az 1944/45-ben felállított szovjet láger temetőjének helyén terül el, ahol internált magyar. német civilek, honvédek nyugszanak.Az alapkőletételre 1990. november 24-én került sor Szolyván. A Szolyvai Emlékpark beépítési tervének elkészítésére 1991-ben Asztalos Éva ungvári építészt kérték fel, majd, miután még abban az évben elké-szült a szükséges dokumentációs anyag, beindult maga az építkezés is.
Az 1992 áprilisában bejegyzett Kárpátalja Alapítvány Tóth Mihály vezetésével megtartotta első ülését. Ezen elvi döntés született, miszerint az alapítvány felvállalja a Szolyvai Emlékpark építésének ügyét.1993-ban a Polenai Üdülőépítési Vállalat (igazgatója Petro Hutnik) a Kárpátalja Alapítvány megbízása alapján megkezdte a területrendezést,fontossági sorrendben hozzálátott az építészeti munkálatok végrehajtásához. Az Emlékpark építésének költségeit magánszemélyek adakozásából, vállalatok hozzájárulásaiból (jelentősebbek: Péterfalvi Határőr Kolhoz,Beregszászi Ruhagyár, Nagybaktai Kísérleti Állomás, Gáti Állami Tenyészüzem stb.), valamint az Illyés Gyula Közalapítvány támogatásából biztosították.
1994. július 9-én Molnár Bertalan, a megyei tanács első elnökhelyettesének dolgozószobájában került sor a Szolyvai Emlékparkbizottság megalakulására. Az alapítók: Tóth Mihály parlamenti képviselő, Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke, Dupka György, a megyei tanács rehabilitációs munkabizottságának tagja, a MÉKK elnöke, Horváth Sándor, a Kárpátaljai Alapítvány ügyvezetője, Molnár Bertalan, a Területi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökhelyettese, a rehabilitáltak jogai visszaállításával foglalkozó munkabizottság elnöke.1994. november 27-én került sor a park, illetve a népnyelv által Siratófalnak elnevezett objektum felavatására. Ez utóbbi a park szerkezetének központi eleme, az emlékgyűlések színhelye – egy sajátos fórum.A fórum körszelet alakú, pontosabban több körszeletből áll, amelyek a pokol körtereit jelképezik. A hat kör lépcsőzetet alkot. A felső kör nyíltteret, emelvényt képez.
A siratófal mögötti domboldalban lévő temetkezési hely maradvány területét bokrok és fák borítják. A park területéhez tartozik az első világháborús katonatemető és emlékoszlop.A park avatásának alkalmából az elvégzett munka elismeréseként Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke az Emlékparkbizottságot a Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérmével tüntette ki.1995-ben az emlékparkban a munkálatok tovább folytatódtak részben az Illyés Közalapítvány, részben a Németországi Hadisírgondozó Alapítvány támogatásával. Heveli Antal atya, Szolyva város római katolikus plébánosának kezdeményezésére és védnöksége alatt az Emlékpark feletti dombon elkészült a sztálini önkény áldozatainak emléket állító obeliszk is, így új emlékműrésszel gyarapodott azemlékpark-komplexum; ennek felszentelésére 1995. november 19-énkerült sor.2004. november 20-án az elhurcolás 60. évfordulójának szentelt gyászszertartás keretében felavatták 126 magyarlakta település emléktábláit.Ezeken a siratófalon elhelyezett gránitkőtáblákon több mint 5500mártír neve olvasható.
Szolyvai emlékpark 70 éve történt…Sokéves, következetes, célirányos, jelentős eredményeket felmutatómunkája elismeréseként a Szolyvai Emlékparkbizottság Kisebbségi díjban részesült.A Szolyvai Emlékparkbizottság 1993-tól 2007 végéig jogi személyiséggel nem rendelkező civil szervezetként tevékenykedett. 2008. január23-án került bejegyzésre a Szolyvai Emlékpark-bizottság Kárpátaljai Jótékonysági Szervezet. A jogi személyiséggel rendelkező Szolyvai Emlékpark Bizottság alapítói, tagjai: Tóth Mihály (elnök), Dupka György (felelőstitkár), Argyelán György, Vass István, Iván Kerecsán, Reöthy János(Szolyva), Gajdos István, Zubánics László, Kincs Gábor, Revák István(Beregszász), Kizman Zoltán (Munkács), Kőszeghy Elemér, AlekszejKorszun, Horváth Sándor, Lazur Jaroszlav (Ungvár) és az azóta elhuny tÁrpa Péter (Ungvár), Pirigyi Béla (Beregszász), Vass Tibor (Kijev).2008–2009 között a Szülőföld Alap támogatásának köszönhetően a Bizottság felépíttette a haranglábként is funkcionáló Mártírok Kápolnáját,illetve kialakított egy vizesblokkot a park területén. A Mártírok Kápolnájában egy a „malenkij robot” fontosabb dokumentumaiból álló emlékkiállítás került elhelyezésére. A bizottság elvégezte a park területének privatizálását: a földterület és a rajta található ingatlanok tulajdonjoga a Szolyvai Római Katolikus Egyházközségre lett bejegyezve, míg a fejlesztési és állagfenntartói feladatokat a továbbiakban is a Szolyvai Emlékparkbizottság látja el.2010-ben a Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. támogatásának és a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ közreműködésének köszönhetően turisztikai irányadó és útjelző táblák felállítására került sor a Szolyvai Emlékparkhoz vezető utakon. Azóta az útjelző-információs táblák jelentősen megkönnyítik a látogatók gyors tájékozódását a Szolyvai Emlékparkhoz vezető Csap-Kijev főúton, illetve Szolyva városán belül.A bizottság háromnyelvű (ukrán, német, magyar) információs táblát helyezettel a park főbejáratánál, illetve ugyancsak háromnyelvű színes tájékoztató brosúrákat és képeslapokat adott ki a Szolyvai Emlékparkról.
