A Szolyvai Emlékpark
A Szolyvai Emlékpark
A Szolyvai Emlékpark az 1944/45-ben felállított szovjet láger temetőjének helyén terül el, ahol internált magyar. német civilek, honvédek nyugszanak.Az alapkőletételre 1990. november 24-én került sor Szolyván. A Szolyvai Emlékpark beépítési tervének elkészítésére 1991-ben Asztalos Éva ungvári építészt kérték fel, majd, miután még abban az évben elkészült a szükséges dokumentációs anyag, beindult maga az építkezés is.
Az 1992 áprilisában bejegyzett Kárpátalja Alapítvány Tóth Mihály vezetésével megtartotta első ülését. Ezen elvi döntés született, miszerint az alapítvány felvállalja a Szolyvai Emlékpark építésének ügyét.1993-ban a Polenai Üdülő Építési Vállalat (igazgatója Petro Hutnik) a Kárpátalja Alapítvány megbízása alapján megkezdte a területrendezést, fontossági sorrendben hozzálátott az építészeti munkálatok végrehajtásához. Az Emlékpark építésének költségeit magánszemélyek adakozásából, vállalatok hozzájárulásaiból (jelentősebbek: Péterfalvi Határőr Kolhoz, Beregszászi Ruhagyár, Nagybaktai Kísérleti Állomás, Gáti Állami Tenyészüzem stb.), valamint az Illyés Gyula Közalapítvány támogatásából biztosították.
1994. július 9-én Molnár Bertalan, a megyei tanács első elnökhelyettesének dolgozószobájában került sor a Szolyvai Emlékparkbizottság megalakulására. Az alapítók: Tóth Mihály parlamenti képviselő, Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke, Dupka György, a megyei tanács rehabilitációs munkabizottságának tagja, a MÉKK elnöke, Horváth Sándor, a Kárpátaljai Alapítvány ügyvezetője, Molnár Bertalan, a Területi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökhelyettese, a rehabilitáltak jogai visszaállításával foglalkozó munkabizottság elnöke.1994. november 27-én került sor a park, illetve a népnyelv által Siratófalnak elnevezett objektum felavatására. Ez utóbbi a park szerkezetének központi eleme, az emlék gyűlések színhelye – egy sajátos fórum. A fórum körszelet alakú, pontosabban több körszeletből áll, amelyek a pokol körtereit jelképezik. A hat kör lépcsőzetet alkot. A felső kör nyílt teret, emelvényt képez.
A siratófal mögötti domboldalban lévő temetkezési hely maradvány területét bokrok és fák borítják. A park területéhez tartozik az első világháborús katonatemető és emlékoszlop. A park avatásának alkalmából az elvégzett munka elismeréseként Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke az Emlékparkbizottságot a Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérmével tüntette ki. 1995-ben az emlékparkban a munkálatok tovább folytatódtak részben az Illyés Közalapítvány, részben a Németországi Hadisírgondozó Alapítvány támogatásával. Heveli Antal atya, Szolyva város római katolikus plébánosának kezdeményezésére és védnöksége alatt az Emlékpark feletti dombon elkészült a sztálini önkény áldozatainak emléket állító obeliszk is, így új emlékmű résszel gyarapodott az emlékpark-komplexum; ennek felszentelésére 1995. november 19-én került sor.
2004. november 20-án az elhurcolás 60. évfordulójának szentelt gyászszertartás keretében felavatták 126 magyarlakta település emléktábláit. Ezeken a siratófalon elhelyezett gránitkőtáblákon több mint 5500 mártír neve olvasható. A park ebben az időszakban újabb emlékművekkel bővült. Így 2004-ben második világháborús magyar katonasírokra került szabványos katonai kereszt, polgári áldozatainak emlékére pedig kopjafát állítottak.
A Szolyvai Emlékparkbizottság 1993-tól 2007 végéig jogi személyiséggel nem rendelkező civil szervezetként tevékenykedett. 2008. január 23-án került bejegyzésre a Szolyvai Emlékpark Kárpátaljai Jótékonysági Szervezet. A jogi személyiséggel rendelkező Szolyvai Emlékpark Bizottság alapítói, tagjai: Tóth Mihály (elnök), Dupka György (felelős titkár), Argyelán György, Reöthy János (Szolyva), Gajdos István, Zubánics László, Kincs Gábor, Kizman Zoltán (Munkács), Kőszeghy Elemér, Alekszej Korszun, Horváth Sándor, Lazur Jaroszlav (Ungvár) és az azóta elhuny Árpa Péter (Ungvár), Iván Kerecsán (Szolyva), Pirigyi Béla (Beregszász), Revák István (Beregszász), Vass István (Szolyva), Vass Tibor (Kijev).
2008–2009 között a Szülőföld Alap támogatásának köszönhetően a Bizottság felépíttette a haranglábként is funkcionáló Mártírok Kápolnáját, illetve kialakított egy vizesblokkot a park területén. A Mártírok Kápolnájában egy a „malenkij robot” fontosabb dokumentumaiból álló emlékkiállítás került elhelyezésére. A kegyhely harangját Vásárosnamény adományozta.
A bizottság elvégezte a park területének privatizálását: a földterület és a rajta található ingatlanok tulajdonjoga a Szolyvai Római Katolikus Egyházközségre lett bejegyezve, míg a fejlesztési és állag fenntartói feladatokat a továbbiakban is a Szolyvai Emlékparkbizottság látja el.
A sokéves, következetes, célirányos, jelentős eredményeket felmutató munkája elismeréseként a Szolyvai Emlékparkbizottság Kisebbségi díjban részesült.
2010-ben a Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. támogatásának és a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ közreműködésének köszönhetően turisztikai irányadó és útjelző táblák felállítására került sor a Szolyvai Emlékparkhoz vezető utakon. Azóta az útjelző-információs táblák jelentősen megkönnyítik a látogatók gyors tájékozódását a Szolyvai Emlékparkhoz vezető Csap-Kijev főúton, illetve Szolyva városán belül. A bizottság háromnyelvű (ukrán, német, magyar) információs táblát helyezett el a park bejáratánál, illetve ugyancsak háromnyelvű színes tájékoztató brosúrákat és képeslapokat adott ki a Szolyvai Emlékparkról.
2004-2019 között 11 717 áldozat nevét véstük fel (461 településről), ebből Kárpátaljai 9 426 fő (408 település), Magyarország-Csonkaberegi 1 939 fő (26 település, Szlovákiai Nagykaposi körzet 199 fő (17 település) és Romániai Ugocsa 159 fő (10 település). A részletesebb adatokat felvittük a Kárpátalja szovjet terrorjának emléktérképére, amelynek ismertető anyagát Dupka György. állította össze Kovács Sándor közreműködésével.
2017-ben a történelmi egyházak lelkészei felszentelték a Meghurcolt magyar parlamenti képviselők emlékkeresztjét (alkotója: Beleny Mihajlo ókemencei szobrász).
2020.november 21-én felavatták a szeretteikért aggódó, családfenntartó, ételt hordó, csomagküldő, meggyalázott magyar asszonyok és lányok tiszteletére állított táblát, akik sok száz szovjet lágerbe zárt, éhező rab életét mentették meg a biztos haláltól.
A szolyvai Emlékpark GUPVI-GULÁG kutatóműhelyében összeállított Az egyházüldözés Kárpátalján 1944-1991 című kiállítás anyagát 2020 őszéna beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban kapott méltó helyet. 2021. február 25-én a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján a Szolyvai Emlékparkbizottság a Munkácsi Vármúzeummal közösen a munkácsi ősi várban megnyitotta “A totalitárius kommunista elnyomó rendszer kárpártaljai tevékenységét dokumentáló anyagok” állandó kiállítását, amely korábban az ungvári Duhnovics Ház alagsorában volt 2017-től megtekinthető.
Még ez év nyarán Magyarország Ungvári Főkonzulátusa támogatásával újra elkészült és a siratófal hátsó falára felkerült Kárpátalja 1944 utáni tragédiáját bemutató szabadtéri kiállítás anyaga. Mint a sajtóhírekből ismeretes, a kiállítás pannóit 2020 nyarán három ízben rongálták meg. Ezentúl a Kárpátaljai Szövetség támogatásával felállított térfigyelő kamerarendszer működik a park területén.
A testület legutóbbi ülésén döntés született arról, hogy a hagyományos megemlékezést 2021. november 20-án tartják a Szolyvai Emlékparkban. Ezt megelőzően november 19-én, a beregszászi Európa-Magyar Házban rendezik meg a Gulag-Gupvi Kutatók Nemzetközi Fórumát. Majd sor kerül a Benda Kálmán-emléktábla felavatására. A kivégzett marcinfalvai Benda Kálmán (Beregszász, 1883.02.05.-Ungvár, 1945.01.25.) a magyar országgyűlés felsőházának képviselője volt.
A Bizottság az emlékezetpolitika keretében továbbiakban is folytatja a Szolyvai Emlékpark-projektek megvalósítását (honlap gondozás, kutatási programok, konferencia, könyvkiadás stb.). Intenzíven együttműködik a partner szervezetekkel, köztük a Magyarországi Németek Pécs-BaranyaiNemzetiségi Körrel, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságával (GKNT), Gulág Alapítvánnyal,SZORAKÉSZ Szervezettel és más kutatóműhelyekkel. Az említett szervezetek kutatói oroszlánrészt vállaltak az 1944-ben bekövetkezett kommunista diktatúra ártatlan magyar, német és más nemzetiségű áldozatok ügyének Kárpát-medencei szintű megismertetésében.