2021
2021. február 25. A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján a Szolyvai Emlékparkbizottság a Munkácsi Vármúzeummal közösen a munkácsi ősi várban megnyitotta “A totalitárius kommunista elnyomó rendszer kárpártaljai tevékenységét dokumentáló anyagok” állandó kiállítását. Fuchs Andrea, a Szolyvai Emlékparkbizottság nevében megnyitotta a rendezvényt. Felkérésére Lengyel Olekszandrt, a Munkácsi önkormányzati kistérség tanácsának ügyvivőjét, Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzult és Belekánics Mihajlót, a Munkácsi Vármúzeum igazgatója a szalagot átvágták. Ezt követően üdvözölte a díszvendégeket, köztük: Cseh Áron vezető konzult, az Ungvári Magyar Főkonzulátus képviseletében, Majnek Antal megyéspüspököt, Marosi István görögkatolikus atyát,, a beregszászi Ortutay Elemér Központ vezetőjét, Kálij Irinát, a Munkácsi városi művelődési osztály vezetőjét, Miszjuk Mihajlót, az Kárpátaljai Állami Levéltár igazgatóját, dr. Zubánics László történészt, az UMDSZ elnökét, Olekszij Korszun történészt, Mihajlo Beleny és Matl Péter szobrászt, Olekszándr Sersunt, a turisztikai ügyek tanácsadóját, Meskó János helytörténészt, a SZEPB tagját. Ezt követően dr. Dupka György történész, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára, egyben a GULÁG-GUPVI kutatóműhelynek vezetője ismertette a csapat munkával létrehozott állandó kiállítás témakörét, amely hitelesen mutatja be Kárpátalja tragédiáját, amikor a vidéket elfoglaló 4. Ukrán Front katonai tanácsa irányításával megszervezték a régió erőszakos szovjetizálását. A kollektív bűnösség elvének jegyében elhurcolták a magyar és német katonaköteles férfiakat, majd a német fiúkat és lányokat. Többek között a szibériai Tyumeny területére kitelepítették a német családokat, begyűjtötték a szovjetellenességgel megvádolt embereket. Felállították a katonai törvényszékeket és az ungvári Rendkívüli Bíróságot. Ezek közreműködésével jóformán megtizedelték a kárpátaljai etnikai népcsoportokat. Köztük a magyar, német, ruszin, ukrán, zsidó értelmiség, a történelmi egyházak jeles képviselőit meghurcolták, Gulág rabságra ítélték, illetve halálra ítélték. Sok ezren a szovjet lágerekben örökre ott maradtak. Kárpátalján ez az első olyan egyedi kiállítás, amelynek állami intézmény adott otthont a munkácsi várban, ahol 1944-1956 között a szovjet biztonsági szolgálat börtönt rendezett be, és idezárták a szovjethatalomra veszélyesnek ítélt munkácsiakat, köztük a magyar patriótákat is. A kiállítás kódolt üzenete, hogy hasonló tragédia sohase történjen meg, Kárpátalja legyen a béke szigete, és az itt élő nemzetiségek a békés együttélését provokatív erők ne zavarják meg, azokat közös összefogással védjék ki. A kiállítás megnyitójának videóját Varjú Zoltán készítette, melyet a következő linken tekinthetnek meg:
2021. február 25. Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ Kollégiumban a késő délutáni órákban megnyitottuk az “Egyházüldözés Kárpátalján 1944-1991” tematikus kiállítást a Gulágra elhurcolt és megtorlásban részesült kárpátaljai görögkatolikus, római katolikus papok, református lelkipásztorok és más felekezetek vezetőinek emlékére. A kiállítás szerzője Dupka György történész és Fuchs Andrea, a Szolyvai Emlékpark program-menedzsere. Avatóbeszédet tartott Marosi István atya, az Ortutay Központ igazgatója, Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul, dr. Dupka György, a Szolyvai Emlékpark felelős titkára, dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola elnöke, Demkó Ferenc esperes. Varjú Zoltán levezető elnök invitálására a jelenlévők megtekintették a Szolyvai Emlékpark adományaként átadott állandó kiállítást.
2021. február 25–26. A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában címmel nemzetközi tudományos online konferenciát rendezett. Az esemény fővédnöke Dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitotta meg a GULÁG-GUPVI kutatók fórumát, amelyen 12 magyarországi határon-, illetve tengerentúli kutatóhely 24 történésze, kutatója (Magyarország: Bognár Zalán (GGNT elnök), Szakály Sándor, Mikó Zsuzsanna, Szávai Ferenc Tibor, Makra Mónika, Horváth Miklós, Matkovits Kretz Eleonóra, Dán Vanda, Bárdonicsek Dominika, Kiss József, Kunt Gergely, Horváth Zita, Hermann Róbert, Muskovics Andrea Anna, Kőrösi Mihály, Stark Tamás, Nagy Péter, Márkus Beáta, W. Müller Judit, Majorszki András, Jeki Gabriella; Kárpátalja: Molnár D. Erzsébet, Bimba Brigitta, Dupka György; Erdély: Murádin János Kristóf, Benkő Levente, Papp Annamária, M. Lovász Noémi; Torontó: Vladimír Rott) osztotta meg egymással legújabb kutatásainak eredményeit. A rendezők és az előadók többek között arra is felhívták a figyelmet, milyen nagy szükség lenne egy önálló Gulág- és Gupvi-kutató Intézet felállítására, vagy akár egy már meglévő intézet speciális részlegeként létrehozandó Gulág- és Gupvikutató Csoportra. E műhely feladatkörébe tartozhatna többek között annak a közel 700 ezer, a szovjet lágerekben regisztrált magyar fogoly személyi kartonja több mint 13,5 millió adatának a feldolgozása, amelyet 2019-ben a Magyar Nemzeti Levéltár vásárolt meg az Orosz Állami Hadilevéltártól, valamint annak a további mintegy 300 ezer honfitársunk sorsának a feltárása, akiket vagy szabadon bocsátottak, vagy meghaltak a szovjetunióbeli regisztrálás előtt. A konferencia részletes programja a GKNT honlapján olvasható: https://www.gulag.hu/. A közel 150 érdeklődő a társaság Youtube csatornáján, illetve Facebook oldalán követhette élőben a konferenciát, az elhangzott előadások szerkesztett változata az év folyamán elektronikus változatban is elérhető lesz.
2021. február 26. Múltunk feldolgozásához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a történelmi folyamatokkal, megismerjük a tragédiák áldozatainak nevét és méltó módon emlékezzünk rájuk – mondta Kásler Miklós, Magyarország emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár közzétette a Szovjetunióba egykor elhurcoltak adatbázisát. Az adatbázis
a https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/szovjet-taborok-magyar-foglyai címen érhető el.
2020
2020. december 8. A Szolyvai Emlékparkbizottság nevében Dupka György felelős titkár örökös megőrzésre és használatra átadta a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központnak (vezetője: Marosi István görögkatolikus áldozópap) a Sztálinizmus áldozatai kárpátaljai emlékmúzeuma állandó tárlati gyűjteményéhez tartozó Egyházüldözés Kárpátalján 1944–1991 c. tematikus kiállítási anyagot, amely 17 db. magyar nyelvű pannóból áll, és a GULÁG-ra elhurcolt és megtorlásban részesült történelmi egyházak – köztük a görögkatolikus – lelkipásztorainak emlékét örökíti meg. Egyik összeállítója Dupka György.
A kiállítási anyag katalógusa az OSZK Elektronikus Könyvtárában is megtalálható (https://mek.oszk.hu/18100/18119/), eddig 1166-an tekintették meg kiadványt.
2020. december 7. Ezen a napon végezték ki Bródy András ruszin politikust, Ruszinföld első miniszterelnökét és országgyűlési képviselő társait. Emlékezés, gyertyagyújtás emléktáblájánál a Szolyvai Emlékparkban.
2020. november 22. A málenykij robotra, illetve háromnapos munkára hurcolt áldozatokról emlékeznek meg a helyi szervezetek a magyarlakta településeken.
2020. november 22. Tiszabökényben szerény templombúcsú volt az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére, és Krisztus Király Ünnepe a karantén előírásoknak megfelelően: A szentmise után a ferences Weinrauch Márió atya, a koronavírusból szerencsésen felépülő plébánossal Dupka György, a MÉKK és az egyházközség elnöke a hívekkel együtt imádkoztak a szovjet lágerekbe elhunytak lelki üdvéért. A templomkertben lévő emlékműnél mécsest gyújtottak és koszorúztak. Mint ismeretes, 1944 őszén, Erzsébet napján hurcolták el a magyar és sváb férfiakat, a történelmi egyházak lelkipásztorait a szolyvai lágerbe, akiknek egyetlen bűnük a származásuk volt. A későbbiekben erre a sorsra jutottak a sváb-magyar nők is.
A megemlékezés a Siratófal előtt folytatódott. Dr. Tóth Mihály köszöntőbeszédjének elhangzása után, röviden beszámolt az Emlékparkbizottság ez évi tevékenységéről. A testület vezetője megemlítette a kiadásra került könyveket. Mint elmondta, készül a park megújított biztonsági kamerarendszere és közvilágítása. Az Emlékparkbizottság elnöke szólt a korábbi sajnálatos rongálásokról is, egyperces néma csenddel emlékeztek meg Vass István alapító tagról, egykori gondnokról. Viszont a tagság meg is újult, immár Molnár János római katolikus esperes-plébános, Marosi István görögkatolikus parochus, Dávid Árpád református lelkipásztor, Homoki Zoltán szolyvai vállalkozó és Meskó János történész lettek az Emlékparkbizottság új tagjai. Kállay Karolina szatmárnémeti helytörténész, Köteles László, a Csemadok általános alelnöke, valamint Tilki Attila, a magyar parlament képviselője személyében tiszteletbeli tagokkal is bővült a testület.
Dávid Árpád református lelkész és Marosi István görögkatolikus parochus közös imája után a jelenlévők elhelyezték koszorúikat az emléktábláknál, mécsest gyújtottak, főt hajtottak az elesettek emléke előtt.
Megtisztelte jelenlétével a megemlékezést Tvarina Olga Valerijivna, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal helyettes vezetője, Lyah Sándor, Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal nemzetiségi és vallásügyi Főosztályának vezetője, Buhajla József, Magyarország ungvári külképviseletének főkonzulja, Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi külképviseletének főkonzulja, dr. Legény Zsolt és Velez Árpád MSZP-politikusok, Spenik Sándor, az UNE Ukrán-Magyar Oktatási és Tudományos Intézet igazgatója, Zubánics László, az UMDSZ elnöke, Gajdos István, az UMDSZ elnökség tagja,) és a középszintű szervezetek vezetői, megválasztott önkormányzati képviselői: Tóth Miklós, Horváth László és mások. Kiss András, a KMKSZ Szolyvai Szervezetének elnöke és aktivistái, továbbá Petneházy Gyula, a Kijevi Magyarok Egyesületének elnöke, v. h. Sepa János a Vitézi Rend kárpátaljai törzskapitánysága küldöttsége és mások. A megemlékezés koszorúzással ért véget.
2020. november 20. Megrendezésre kerül a GULÁG–GUPVI-kutatók nemzetközi fóruma Emlékezetpolitika, kutatás, tényfeltárás címmel Beregszászon, az Európa–Magyar Ház konferenciatermében a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének (UNE UMOTI) Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke szervezésében. A konferenciát a KMMI facebook felületén élőben is sugároztak (ITT) Köszöntő beszédet mondott dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke, aki az eredmények felsorolása után említést tett arról, hogy ismeretlen barbárok négy alkalommal pusztítottak, okoztak károkat. Az Emlékfalra felszerelt szabadtéri kiállítás anyagát leszaggatták, a magyar országgyűlési képviselők Emlékkeresztjét ledöntötték. A helyreállítási munkálatok jelenleg is folynak. Magyarország Ungvári Főkonzulátusa támogatásával a szabadtéri kiállítási anyag elkészült, felszerelésére 2021 tavaszán kerül sor. A Kárpátaljai Szövetség anyagi támogatásával készül, és hamarosan üzembe helyezik a térfigyelő rendszert is.
Dr. Zékány Krisztina, az egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője Élni kell, élni muszáj – A GULÁG-GUPVI kutatók nemzetközi fóruma Kárpátalján ’2019. című gyűjteményét mutatta be, majd dr. Zubánics László az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője Dupka György: A kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiája, 1944–1946 című munkájának magyar és angol nyelvű kiadását elemezte, aki kiemelte: a kötet értékét az adja meg, hogy a szerző tudományos szinten és igénnyel dolgozta fel választott témáját. Így a munka hiteles hivatkozási forrásul szolgál a kutatók számára.
Beke Mihály András író, Magyarország beregszászi külképviseletének konzulja Az erdélyi magyarok 56-ja című előadásában a forradalom és szabadságharc romániai visszhangját, az azt követő megtorlásokat foglalta össze.
Molnár D. Erzsébet A kárpátaljai görögkatolikus magyarság és a málenkij robot című tanulmányát ismertette. A fiatal kutató újszerű eszközökkel tárta fel a témát, s az így kapott eredményeit osztotta meg a hallgatósággal.
„Mert szeretetre van szükség, hogy… szenvedés után megbékéljenek a lelkek…” Marosi István görögkatolikus pap ezt választotta azon értekezése mottójául, melyben Ortutay Jenő (1889–1950) áldozópap, politikus, mártír életútját idézte fel. A görögkatolikus kanonok, szentszéki tanácsos, magyar országgyűlési képviselő 1928-tól 1938-ig Beregszász városbírója volt. 1945-ben a szovjet hatóságok 10 év kényszermunkára ítélték, a lágerben halt meg.
Dr. Dupka György újabb kutatásairól számolt be, melyek során az 1953–1956 közötti kárpátaljai magyar és ukrán csoportos megmozdulásokat tárta fel.
Meskó János történész a 75 éve kivégzett Demjanovich Péter Pál rahói görög katolikus papról, kanonokról, a magyar országgyűlés felsőházi tagjáról értekezett.
Bimba Brigitta helytörténész A nagyszőlősi és a felső-tisza-vidéki sváb nők internálása 1944–1945 fordulóján a Szovjetunió Állami Honvédelmi Bizottságának 7161. sz. parancsa alapján című kutatásának eredményeit osztotta meg az érdeklődőkkel.
Majd a konferencia résztvevői felavatták és megkoszorúzták az életmentő, meghurcolt nők emléktábláját, melynek felirata így hangzik:
A HÁBORÚ SORÁN, A LÁGEREKBEN ÉS A LAKÓHELYEIKEN MEGERŐSZAKOLT, SZOVJETEK ÁLTAL ELHURCOLT KÁRPÁT-MEDENCEI NŐK EMLÉKÉRE.
MÉLYSÉGES TISZTELETTEL FŐT HAJTVA A SZERETTEIKÉRT AGGÓDÓ, CSALÁDFENNTARTÓ, ÉTELHORDÓ, CSOMAGKÜLDŐ MAGYAR ASSZONYOK, LÁNYOK ELŐTT, AKIK SOK SZÁZ LÁGERBE ZÁRT,
ÉHEZŐ RAB ÉLETÉT MENTETTÉK MEG A BIZTOS HALÁLTÓL.
EMLÉKÜK LEGYEN ÖRÖKKÉ ÁLDOTT!
ÁLLÍTTATTA:
Gulág-Gupvi kutatók nemzetközi fóruma
Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet
2020.11.20.
Végezetül csöndes koszorúzásra került sor a sztálini megtorlás beregszászi emlékművénél. Magyarország beregszászi konzulátusa nevében Békésyné dr. Lukács Angéla konzul vett részt a megemlékezésen.
2020. november 19. A Szolyvai Emlékparkban a szakemberek közreműködésével sikerült helyreállítani az ismeretlen vandálok által október 22-én megrongált magyar országgyűlési képviselők, felsőházi tagok Emlékkeresztjét (alkotója Mihalo Beleny. 2016.12.07.) Felújították az emlékoszlopot, amely megörökíti a mártírok neveit:
BACSINSZKY ÖDÖN, dr. (1880–1945) ügyvéd, Ungvár polgármestere, szenátor,
BENDA KÁLMÁN (1883–1945.01.25.) mérnök,
BENCZE GYÖRGY (1883-1947?) gazdálkodó, tímármester,
BRÓDY ANDRÁS (1895–1946.12.07.) újságíró, miniszterelnök, DEMKÓ MIHÁLY (1894–1946.12.07.) újságíró, tanító,
DEMJANOVICH PÉTER PÁL (1869–1945.04.23.) görögkatolikus pap, kanonok,
ZSEGORA ÖDÖN (1893–1947?) vasúti tisztviselő,
ILNICZKY SÁNDOR (1889–1947) görögkatolikus pap, kanonok, nagyprépost,
KRICSFALUSSY-HRABÁR ENDRE (1890–1946.12.07.) csendőr alezredes,
ORTUTAY JENŐ (1889–1950.12.24.) görögkatolikus pap, főesperes, Beregszász polgármestere,
RISKÓ BÉLA (1865-1947?) ügyvéd,
FENCZIK ISTVÁN, dr. (1892–1946.03.30.) görögkatolikus pap, teológiai tanár,
FÖLDESI GYULA (1875–1947?) könyvkiadó,
SPÁK IVÁN (1900–1980) újságíró.
A kivégzett, lágerben meghalt mártírok emlékét megőrizzük! Nyugodjanak békében!
2020. november 14. A Kárpátaljai Szövetség (elnöke: Benza György) anyagi támogatásának köszönhetően a Szolyvai Emlékparkban Tóth Mihály elnök és Dupka György titkár irányításával, összehangolt csapatmunkával (gondnok és Fuchs Andrea projekt-menedzser) megvalósításra kerül a biztonsági kamerarendszer projektje.
A Szolyvai Emlékparkbizottság közleménye
Sajnálattal és felháborodásunknak hangot adva vagyunk kénytelenek értesíteni a közvéleményt arról, hogy ismét, folyó évben immár negyedik alkalommal, rongálás történt a Szolyvai Emlékparkban. Ezúttal a meghurcolt és kivégzett magyar országgyűlési képviselők, felsőházi tagok emlékkeresztjét (alkotója Mihajlo Beleny) döntötték le, és szétdobálták az ott elhelyezett koszorúkat.
Argyelán György, az emlékpark gondnoka beszámolója szerint a rendőrség a helyszínen vizsgálódott.
Úgy véljük, hogy e gyalázatos vandál cselekedetre azért kerülhetett sor, mert a rendvédelmi szervek nem derítettek fel a korábbiak elkövetőit.
A magunk részéről határozottan elítéljük e cselekményt, és vidékünk nemzetiségeinek békés együttélése ellen elkövetett merényletnek tekintjük. Valamint mindent megteszünk az emlékpark megfigyelő kamerarendszerének mihamarabbi kiépítésé érdekében.
A Szolyvai Emlékparkbizottság nevében:
Tóth Mihály elnök
Dupka György felelős titkár
2020. 10. 22.
2020. szeptember 5. Siófokon megünnepelte alakulásának 30. évfordulóját a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete – SZORAKÉSZ. A színvonalas rendezvény Menczer Erzsébet elnök asszony köszöntőjével vette kezdetét Siófokon, majd beszédet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke; Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, valamint Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. Az ünnepségre a Gulág- és Gupvi Kutatók Nemzetközi Társasága
Tagjai – Makra Mónika, Csákvári Zoltán, Dupka György, Györke Erzsébet, Matkovits-Kretz Eleonóra – is meghívást kaptak.
2020. szeptember 16. A Szolyvai Emlékparkot felügyelő bizottság Tóth Mihály elnök és Dupka György felelős titkár szervezésében őszi terepszemlét tartott. Felújítottuk az elkötelezetten magyarbarát Ivan Lanyo, Szolyva polgármesterének közreműködésével a park területét. Rendbe hoztuk az ismeretlen vandálok által megbecstelenített Síratófal hátsó falát. Idekerülnek az Magyarország Ungvári Főkonzulátusa által támogatott új kiállítási pannók, amelyek a kárpátaljai magyarság, németség 1944-1946 közt végbement, és a későbbiekben elhallgatott tragédiáját mutatja be ukránul, magyarul és németül. Kijelölték a térfigyelő kamerák helyeit. A rendszer kiépítéséhez a Kárpátaljai Szövetség járult hozzá adománygyűjtéssel. Emléktáblát állítanak azoknak a hős, életmentő asszonyoknak, lányoknak, akik a szolyvai lágerbe zárt, éhhalállal küszködő hozzátartozókat (férjeket, apákat, fiúkat) élelemmel látták el, A vírusjárványtól függetlenül november 20-án GULÁG-GUPVI fórumot tartanak Beregszászban. Csendes megemlékezésre, koszorúzásra pedig november 21-én kerül sor a Szolyvai Emlékparkban 11 órai kezdettel.
2020. szeptember 19. Elhunyt életének 92. évében Vass István a Szolyvai Emlékparkbizottság alapítótagja, gondnoka, aki több mint 20 éve felügyelt a Szolyvai Emlékpark gondnokaként a létesítmény állagára. Minden felépített objektumának létrehozásában lelkesen közreműködött. Sokoldalú volt és készséges. A parkot felkereső túlélőkkel, hozzátartozókkal és turistákkal megtalálta a megfelelő hangot, érdekfeszítően tudott mesélni a kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiájáról, hiszen a szomorú eseményeket kortanúként élte meg. A nagyszőlősi születésű serdülő fiú 16 éves volt, amikor keresztapját és nagybátyját is háromnapos munkára elhurcolták, ők is a hírhedt szolyvai lágerben haltak meg. A rendszerváltás éveiben nevéhez fűződik a szórványban élő szolyvai magyarok érdekvédelmi szervezetbe tömörítése, a Szolyai Magyar Kulturális Szövetség, az UMDSZ helyi szervezetének létrehozása, évtizedeken át történő vezetése, a Szolyvai Krónika, a magyar óvoda és az elemi iskola elindítása, a loval eltemetett honfoglalási harcos sírhelyére emelt emlékoszlop felállítása. Nyugodjék békében, emlékét megőrizzük.
2020. szeptember 18. A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága
Budapesten megtartotta soros összejövetelét. Kárpátaljáról online felületen Bimba Brigita és Dupka György Gulág-Gupvi kutató vett részt az ülés munkájában.
2020. július 22. A Szolyvai Emlékparkbizottság közleménye. Felháborodással és sajnálattal vagyunk kénytelenek tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy július 22-én ismét, immár harmadszor (első ízben folyó év június 13-án, másodszor két nappal ezelőtt július 20-án) rongálta (rongálták) meg ismeretlen elkövető (elkövetők) a Szolyvai Emlékparkban a siratófal hátoldalán elhelyezett, a magyar és német nemzetiségű férfiak elhurcolásának tragikus eseményeit és sztálini lágerek borzalmait bemutató pannókat.
Míg az első esetben csak kisebb, a helyszínen könnyen helyreállítható mértékben, második esetben már jelentősebben, harmadik alkalommal már helyrehozhatatlan mértékben károsodták az Emlékpark létének lényegét ukrán, magyar és német nyelven bemutató eszközök. Immár kétséget kizáróan állítható, hogy nem természeti jelenség okozta sérülésről (melyben a rendvédelmi szervek első ízben vélték látni a károkozás okát), nem is véletlen, alkalom szülte csínytevéssel, hanem szándékos rongálással, az Emlékpark tudatos károsításával állunk szemben. És azt is állíthatjuk, ez utóbbi cselekmény azért történhetett meg, mert az erre hivatott szervek nem tudták (vagy nem is akarták) megtalálni, illetve azonosítani az elkövetőt, és e létesítményt védelméről sem gondoskodtak megfelelően.
A károsodás mértékére való tekintettel, kénytelenek vagyunk a Siratófal hátoldalán elhelyezett bemutató anyagot teljes egészében eltávolítani, és azokat újakra cserélni.
Immár sokadik alkalommal, szólítjuk fel a helyi rendvédelmi szervek vezetőit, és a megyei szintű feletteseit is, az elkövetők azonosítására, felelősségre vonására, és e létesítménynek, mint a törvény védelme alatt álló emlékműnek és kegyeleti helyszínnek megfelelő védelméről való gondoskodásra. A Közlemény aláírói: Tóth Mihály elnök és Dupka György felelős titkár.
2020. július 16. A Szolyvai Emlékparkbizottság kutatóműhelyének szakértői – Dupka György és a 84 éves Korszun Alekszej történész – Ungváron megbeszélést tartottak. Összeállították a GULÁG-GUPVI tárgykörű kéziratok kiadásának ütemtervét, kijelölték az újabb kutatási projekteket, és a november 20-án megrendezésre kerülő beregszászi GULÁG-GUPVI kutatók nemzetközi fórumának és a soron következő konferencia-gyűjtemény előkészítésével kapcsolatos tetendőket.
2020. június 13. Vandálok meggyalázták a Szolyvai Emlékpark siratófalának hátsó felületén elhelyezett szabadtéri kiállítás anyagát – tájékoztatta a helyi sajtót Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára. A háromnyelvű (ukrán, magyar, német) pannókat leszaggatták, megbecstelenítették. A park gondnoka, Argyelán György feljelentést tett az ügyben. A szolyvai rendőrség ismeretlen tettesek után nyomoz.
* Megtartotta soros ülését a Szolyvai Emlékparkbizottság. A fórum résztvevői úgy döntöttek, hogy idén, az elhurcolások 76. évfordulóján, november 21-én tartják meg az ökumenikus istentisztelettel egybekötött közös főhajtást. A szemle és a munkaülés előtt a megjelent bizottsági tagok megemlékezést tartottak a meghurcolt magyar parlamenti képviselők emlékkeresztjénél. 75 évvel ezelőtt a szovjet katonai törvényszék és az ungvári Rendkívüli Bíróság koholt vádak alapján halálra ítélte és kivégeztette a beregszászi Benda Kálmánt (Beregszász, 1882 – Ungvár, 1945), a magyar országgyűlés felsőházának képviselőjét és Demjanovich (Demjanovics) Péter (Nagyberezna, 1869. július 17. – Ungvár, 1945. április 23.) rahói görögkatolikus parókus-esperest, kanonokot, az Országgyűlés örökös felsőházi tagját. Emlékbeszédet tartott Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul. Ezt követően a történelmi egyházak lelkipásztorai mondtak imát az elhunytak lelki üdvéért. A megemlékezés koszorúzással ért véget.
A jelen lévő bizottsági tagok a Szolyvai Emlékparkban a szemlét és az ismeretlen tettesek által 2020.június13-án megrongált pannók kárfelmérését megtartották. A pannók lecserélése mellett döntöttek, ezzel kapcsolatosan pénzügyi támogatást kérő levéllel fordulnak magyar kormányhoz. A parkszépítési programmal kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat külön határozatokban rögzítették.
A testület dr. Tóth Mihály, az emlékparkbizottság elnöke javaslatára felvette soraiba a történelmi egyházak delegált képviselőit (Molnár János beregszászi plébános-esperest, püspöki helynököt, Marosi István görögkatolikus papot, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatóját és Dávid Árpád református lelkészt), valamint Meskó János történészt, a Sztálinizmus Áldozatai Kárpátaljai Emlékmúzeumának megbízott igazgatóját és Homoki Zoltán szolyvai vállalkozót. Egyúttal felkérte az ungvári és a beregszászi diplomáciai testület képviselőit, hogy kapcsolódjanak be a bizottság munkájába. A Szolyvai Emlékparkbizottság elfogadta a Dupka György felelős titkár által előterjesztett beszámolót a 2019-ben megvalósított fejlesztésekről, valamint a 2020-ban elvégzendő feladatok csomagtervét. A bizottság többek között kezdeményezi a park területén egy többfunkciós látogatóközpont felépítését is.
Az ülésen döntés született arról, hogy az idei hagyományos beregszászi emlékkonferenciát november 20-án, a központi megemlékezést november 21-én rendezik meg.
A Szolyvai Emlékpark, mint kegyeleti hely, a Kárpát-medence magyarságának egyik fontos zarándokhelyévé vált. Évente ezrek keresik fel, hogy fejet hajtsanak a Kárpát-medence 406 településéről elhurcolt 11 717 nevesített áldozat előtt.
2020. február 27. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából Budapesten, a Kárpátaljai Szövetség székházában a hagyományos Kárpátaljai Esték februári rendezvényén a CLIÓ Intézet kutatója, Kosztyó Gyula történész, doktorjelölt Kárpátalja szovjetizálása, a magyar községek kolhozosítása (1945-1949) címmel tartott előadást. Az est második részében Balogh József Kárpátalja nagyságai című könyvének bemutatására került sor, amely a Kárpátaljáról származó 64 magyar-ruszin történeti, művészeti, néprajzi és tudományi, sport- és kulturális személyiségről közöl rövid életrajzokat. A kiadvány a Fővárosi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat égisze alatt készült. A magyarul írt cikkeket dr. Lyavinecz Marianna elnökasszony fordította ruszin nyelvre. Az előszót Ortutay Mária irodalomtörténész írta.
2020. február 25. (Kedd, 11:07). Kossuth Rádió. A Hely: A szolyvai haláltábor. Szerkesztő Vágner Mária. Műsorvezető: Farkas Erika, akinek kárpátaljai riportalanyai: Zubánics László, Dupka György, Popvics Béla, Matl Péter, Vass István. „Hallottak-e arról, hogyan játszotta át Beneš Kárpátalját, a Trianonban Csehszlovákiának ítélt régiót a Sztálinnak, cserében azért, hogy kitelepíthesse a magyarokat és a németeket? De a Kárpátalján élők még rosszabbul jártak! Vendéglátóink elmesélik azt a tragédiát, amely szinte minden itteni családot érintett. A kisbíró kidobolta, hogy a magyar és sváb férfiaknak könnyű, háromnapos munkára, ”málenkij robot”-ra kell menni. Sok helyről meleg ruha, élelem nélkül, nótaszóval vonultak az emberek, hiszen mi az a három nap? Amikor az asszonyok meglátták a menet mellett a puskás katonákat, már tudták, hogy nagy a baj, és az utcák megteltek visítással. A szolyvai gyűjtőtáborban éhezés volt, elviselhetetlen hideg és iszonyú tömeg. És az emberek közt nemsokára aratni kezdett a flekktífusz, a hastífusz, de sokan egyszerűen éhen haltak. Aki túlélte a borzalmakat, azt innen vitték a Szovjetunió különböző részeire kényszermunkára. Ez a hely az ittenieknek a gyász, a magyar holokauszt szinonimája… A tábor helyén ma emlékpark van, és a fekete táblákon véget nem érő sorokban ott az áldozatok neve, akikre ma már lehet, és kell is emlékezni.” (A 2013.06.04-i adás ismétlése a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
2020. február 25. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából Budapesten a Magyarság Háza kulturális centrum több részből álló programot (kiállítás, előadás, filmbemutató) szervezett. A rendezvény résztvevőit Teszár Hedvig, a Magyarság Háza munkatársa köszöntötte. Kurkó József Kristóf színművész Pál Lajos „Felvidéki kopjafák” című megzenésített versének előadása után Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság felelős titkára megnyitotta A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben című Ungvárról elhozott kiállítást. A megemlékezést Kurkó József Kristófalkalomhoz illő dalok eléneklésével zárta. Majd a Széchenyi teremben folytatódott a megemlékezés, ahol Dupka György történész „Ez történt 75 éve Kárpátalján… Magyarsors: erőszakos szovjetizálás, elhurcolás, megtorlás és emlékezetpolitika címmel, Bobrovszky Annamária, a Máramarosszigeti Börtönmúzeum munkatársa Az emlékezet, mint igazságszolgáltatás címmel tartott előadást. Végezetül sor került a dr. Havasi János filmnovellája alapján készült Örök tél című történelmi filmdráma vetítésére. A rendezvényt mások mellett megtisztelte Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója, Szalipszki Endre volt beregszászi magyar főkonzul is.
2020. február 24. Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium, a GörögKör és a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület nagyböjti kiállítást és ételbemutatót szervezett Beregszászban. Szép számmal állítottak ki fémveretes XIX századi, még szintén ószláv nyelvű evangéliumos könyveket, valamint XX. századi, már magyar nyelvű darabokat. A legújabb, tűzzománccal díszített, egyedi ötvösmunkával készült könyveket a 2000-es években vásárolták az egyházközségek. A kiállítás megnyitóján Demkó Ferenc, a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi kerület helynöke, dr. Erdei Péter, Magyarország Beregszászi konzulátusának vezető konzulja, valamint Kiss András, a Hierotheosz egyesület titkára köszöntötte a jelenlévőket. A továbbiakban dr. Szabó Irén, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyháztörténeti és Művészeti Múzeum szervező-vezetője mutatta be az evangéliumos könyv történetét, liturgikus használatát és a hívekhez való kapcsolatát. A kiállítás megnyitóját a főiskola Győr-termében nagyböjti ételbemutató követte, melyen a Batári Görögkatolikus Egyházközség hagyományos böjti eledeleit ismerhették és kóstolhatták meg a résztvevők.
2020. február 24–25. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából – a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány (Nagyné Pintér Jolán elnök) meghívására – a Szolyvai Emlékparkbizottság nevében Dupka György felelős titkár is elhelyeztük a tisztelet koszorúit Budapesten, a Honvéd téren a világ első GULAG-emlékművénél. Beszédet mondott dr. Latorcai Csaba, közigazgatási államtitkár (EMMI). Másnap a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok című nemzetközi konferencia zajlott le, ahol ismert anyaországi, erdélyi és felvidéki GULÁG-GUPVI kutatók tartottak előadást.
2020. február 24. A Kommunizmus Bűnei Alapítvány (Eötvös Péter elnök) szervezett megemlékezést és koszorúzást a Ferencvárosi Pályaudvarnál található Málenkij Robot Emlékhelyen. A megemlékezésen a kommunizmus áldozatai előtt – a Szolyvai Emlékparkbizottság nevében Dupka György felelős titkár is fejet hajtott és koszorúzott az Emléknap előestéjén. Beszédet mondott dr. Szerencsés Károly történész és dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár (EMMI).
2020.február 17. “Vendég a Háznál”: Bimba Brigitta. A kisvárdai Kárpátalja Ház tevékenységében aktív részt vállal a Kárpátalján élő Bimba Brigitta, aki nemzetpolitikai munkatársként valódi tartalmat szeretne adni a határokon átívelő nemzeti összetartozás fogalmának. Bimba Brigitta az Ungvári Nemzeti Egyetem történelem szakán végzett 2017-ben, jelenleg a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola – Történelem PhD hallgatója. Látogatása a megnyitás előtt álló Kárpátalja Házban azért is volt időszerű, mert az épület berendezése mellett a jövőben itt zajló tevékenységek megtervezése, szervezése elsődleges feladat. A Kárpátalja Ház az egységes magyar nemzethez való tartozás államhatárok feletti valóságának megéléséhez ugyanis úgy kíván teret biztosítani a kárpátaljai magyarság számára, hogy az ott élőket aktívan bevonja a Ház életébe.
2019
2019. december 7. Ungváron ezen a napon végezték ki Bródy András (1895–1946) ruszin miniszterelnököt, magyar országgyűlési képviselőt, miniszteri biztost, akit 75 évvel ezelőtt tartóztatott le az NKVD-SZMERS különítménye. A legendás ruszin politikusaira és kivégzett, meghurcolt képviselőtársaira emlékeztek Ungváron, a Duhnovics Ház alagsorában lévő a Sztálinizmus Kárpátaljai Emlékmúzeumában, amelynek fenntartója a Szolyvai Emlékparkbizottság. Megkoszorúzták a Bródy-emléktáblát (alkotója: Matl Péter), gyertyát gyújtottak a mártírok emlékére a Duhnovics Társaság nevében Mihajlo Beleny elnök, Mihail Medvigy, a Duhnovics Ház igazgatója, a MÉKK nevében Meskó János történész, múzeumigazgató, a Szolyvai Emlékparkbizottság nevében Dupka György felelős titkár. A magyar országgyűlés felsőházi tagjait, képviselőit szovjetellenesség vádjával az Ungvári Rendkívüli Bíróság az USZSZK BTK 54. §-nak 6., 13., 11. és 10. cikkelyei alapján vonták felelősségre Ivan Andraskofőügyész, Vaszil Ruszin, a Rendkívüli Bíróság elnöke, vérbíró, illetve Mihajlo Kampov titkár aktív közreműködésével. Az 1945. május 26-án lezajlott kirakatperben Bródy András, Demkó Mihály és Kricsfalusi-Hrabár Endre magyar országgyűlési képviselőket golyó általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A halálos ítélet végrehajtását jóváhagyták: Ivan Turjanica, a Zakarpatszka Ukrajina Néptanács elnöke és elnökségének tagjai: Szova Péter, Sztepan Borecki, Borkanyuk Szeréna, Pavlo Lintur, Weisz Sámuel és mások. Az NKVD pribékjei 1946. december 7-én hajtották végre a halálos ítéletet. A szemtanúk elbeszélése szerint egy Maruszja nevű (a turjaremetei Kuruc Mária) egykori partizánlány, NKVD-ügynök volt a kivégzője. Tetemét az eddigi bizonyítékok szerint az ungvári Kapos utcai temetőben titokban hantolták el. Hasonlóan végezték ki a rahói Demjanovics Péter Pál görögkatolikus esperest, örökös felsőházi tagot, továbbá az ungvári dr. Fenczik Jenő görögkatolikus teológust és Benda Kálmán beregszászi vízügyi mérnököt, felsőházi tagot. GULÁG-rabságban halt meg az ungvári Ilniczky Sándor görögkatolikus kanonok, örökös felsőházi tag is. Az elítélt magyar országgyűlési képviselők közül az oroszországi GULÁG-rabtemetők egyikében nyugszik Földesi Gyula ungvári nyomdász, Ortutay Jenő, Beregszász polgármestere, görögkatolikus főesperes, Bencze György bilkei gazdálkodó, Riskó Béla kövesligeti ügyvéd, a gyertyánligeti Zsegora Ödön vasúti tisztviselő. Azóta a Bródy-csoport valamennyi tagját rehabilitálták.
2019. november 26. Hódmezővásárhelyen az Emlékpont Intézetben megrendezték a Szabadság helyett erőszak. Magyar női sorsok 1944–1945-ben című konferenciakötet prezentációját. A kiadványt Kovács Emőke, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa, a kötet szerkesztője, Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokon Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke, a kötet felelős kiadója és Dupka György Gulág–Gupvi-kutató történész, a kötet egyik szerzője mutatta be.
2019. november 25. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. Ennek alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Ferencvárosi Pályaudvar Málenkij Robot Emlékhelyén minden évben megemlékezést tartanak. Idén rendhagyó programokkal készültek az elhurcolások emlékének 75. évfordulójára. A rendezvényt Makra Mónika, a múzeum koordinátora nyitotta meg. Köszöntőt mondott Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Megemlékező beszédet tartott Menczer Erzsébet miniszteri tanácsadó, a Szovjetunióban Volt Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (SZORAKÉSZ) elnöke. Közreműködő partnerek: Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, 32. Nemzeti Honvéd Díszegység. Az emlékműsor előadói: Gárdonyi Adrienn, Cs. Horváth Milán, Veresegyházi Richárd, Vizi Tamara. A program végén közös koszorúzással és gyertyagyújtással emlékeztek az áldozatokra. Mások mellett a Szolyvai Emlékparkbizottság nevében dr. Tóth Mihály elnök és dr. Dupka György titkár koszorúzott.
2019. november 25. A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából Budapesten, a Szovjet Megszállás Áldozatainak Emlékművénél koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a Szovjetunióban Volt Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) szervezésében. A rendezvényt Menczer Erzsébet, a szervezet elnöke nyitotta meg és köszöntötte a résztvevőket. Emlékbeszédet mondott Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. A megjelent állami és társadalmi szervezetek képviselő – köztük a Szolyvai Emlékparkbizottság nevében Fuchs Andrea ügyvezető – megkoszorúzták az emlékoszlopot.
2019. november 25. A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága és az Országgyűlés Hivatala szervezésében lezajlott a Gupvi, gulág – Magyarok a szovjet lágerbirodalomban 1944/45 – 2019/20 című nemzetközi tudományos konferencia és megemlékezés. Az Országház felsőházi termében a több mint 400 megjelent résztvevőt Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) elnöke köszöntötte. Megnyitóbeszédet mondott Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára.
A Gulág, gupvi elnevezésű első szekció ülésvezetője Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke volt. Előadást tartott Schmidt Mária (főigazgató, Terror Háza Múzeum): Rabszolgasorsra jutva; Bognár Zalán (egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem; elnök, GKNT): 1 milliónál több vagy kevesebb? Az 1941–1945 között szovjet (hadi)fogságba vetett magyar állampolgárok létszáma és embervesztesége; Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága): A szovjetek magyar kollaboránsai – A kommunista párt ideiglenes karhatalmi szervei.
A Határon túli magyarok a GUPVI lágereiben témájú második szekcióban Dupka György (történész, titkár, Szolyvai Emlékpark Bizottság) elnökletével előadást tartott Murádin János Kristóf (egyetemi adjunktus, SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem): „Ha a jóisten hazasegít, nehezen fognak megismerni.” Erdélyi magyarok és németek a GUPVI lágervilágában és hazatérésük körülményei; Benkő Levente – Papp Annamária (történész, szerkesztő, Kolozsvár): Állampolgárság vagy/és nemzetiség? Romániai magyarok és németek alattvalói/etnikai hovatartozásának értelmezése a második világháborús fogság idején; Molnár D. Erzsébet (főiskolai docens, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola): Túlélve a túlélhetetlent. „Málenkij robot”-ra hurcoltak visszatérése Kárpátaljára.
A Magyarok a határon innen és túlról a GULAG táboraiban című harmadik szekció üléselnöke Szabó Csaba (főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár) volt. Előadást tartott Cseh Gergő Bendegúz (főigazgató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára): A Szövetséges Ellenőrző Bizottság és az elhurcolt magyarok; Szekér Nóra (történész, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára): Csomóss Miklós és 6 társának története; Molnár Imre (történész-szociológus, diplomata Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet): Gróf Esterházy János és pozsonyi társainak Gulágra hurcolása és további sorsa.
Az Új kutatási lehetőségek, az elhurcoltak emlékezete elnevezésű negyedik szekció ülésvezetője Majorszki András (gimnáziumi tanár; kutató; ügyvezető elnök, GKNT) volt. Felkért hozzászólók: Szabó Csaba (főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár): Megkésett főhajtás. Az 1941 és 1956 között a Szovjetunióba hurcolt magyarok adatainak feldolgozása; Menczer Erzsébet (elnök, Szovjetunióban Volt Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete): A GULAG rabtelepei Kazahsztánban; Havasi János (igazgató, Duna Médiaszolgáltató Rádiós Médiaszolgáltatási Igazgatóság): A közmédia szerepe a szovjet önkényuralom áldozatai emlékének megőrzésében; Dupka György (történész, titkár, Szolyvai Emlékparkbizottság): 30 éve indult el a Gulág-Gupvi tabudöntő kutatás, és épült fel emlékezetpolitikánk epicentruma, a Szolyvai Emlékpark (1989–2019); Makra Mónika (koordinátor, MNM Málenkij Robot Emlékhely; titkár, GKNT): Velünk élő történelem. Tapasztalatok az MNM Málenkij Robot Emlékhelyen; W. Müller Judit (igazgatóhelyettes, Janus Pannonius Múzeum): Több mint élettörténetek. Sorsok. Zárszót mondott Majorszki András (ügyvezető elnök, GKNT).
2019. november 24. Budapesten, a Honvéd téren felállított Gulág-emlékműnél rendeztek megemlékezést A Gulágokon Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány szervezésében. A politikai foglyok és kényszermunkások 75 éve történt Szovjetunióba hurcolásával kapcsolatos megemlékezésen Kovács Emőke a Gulág Alapítvány nevében köszöntötte a résztvevőket. Köszöntőt mondott Nagyné Pintér Jolán, az alapítványelnöke. Beszédet mondott Szalay-Bobrovniczky Vince, a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Közreműködött a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár. Megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt többek között Mádl Dalma és Antall Józsefné Klára asszony, az Alapítvány védnökei, Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója, Galgóczy Árpád túlélő, Dupka György történész, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára. A megemlékezést koszorúzás zárta.
2019. november 19. Ökumenikus istentisztelettel egybekötött megemlékezésre gyűlt össze Beregszász lakossága. A város református templomában a 75 évvel ezelőtti eseményekre, a sztálini lágerek áldozataira emlékeztek. Az alkalomra több százan gyűltek össze.
2019. október 17. Budapesten a Józsa Judit Galériában Szabadság helyett erőszak – konferencia-kötetbemutató zajlott le Gulág Alapítvány szervezésében. A rendezvény Kovács Emőke történész, a kötet szerkesztőjének (“A viszontlátásig kívánok nektek sok boldogságot…” Rohr Magdolna kálváriája), moderálásában zajlott le, amelyen konferencia kötet szerzői kifejtették gondolataikat, köztük Dezső Zsigmond a Sátán fattya filmrendezője, Makra Mónika (“Szóltam aztán a tisztnek, de az volt a válasz: négy hónapos terhesség még nem számít!” Elfeledett női sorsok a GUPVI lágerekben), Cseresznyés Magdolna (Özvegyek és árvák, Délvidéki asszonysorsok 1944-45-ben), Tunyogi Henriett filmrendező (Trauma, tabu, szégyen, titok), Dupka György (Kárpátaljai nők a GUPVI és a GULÁG táborokban), Pintér Nagyné Jolán (Gulágokon Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke, a konferencia kötet kiadója). Zárszót mondott az est háziasszonya, Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész, a Józsa Judit Galéria vezetője.
2019. augusztus 22. A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést rendezett Budapesten a Honvéd téri Gulág-emlékműnél. Köszöntőt mondott Nagyné Pintér Jolán elnök (Gulag Alapítvány). Emlékező beszédet tartott: Böröcz László elnök, frakcióvezető-helyettes (FIDESZ), Benkő Levente történész, Gulag-kutató (Kolozsvár). Közreműködött: Közreműködött: Tarpai Viktória, színművész (Beregszász), aki Nagy Zoltán Mihály A Sátán fattya című (később megfilmesített) regényéből részleteket olvasott fel. A megemlékezést követően mások mellett a kárpátaljai áldozatok nevében dr. Dupka György történész, a Szolyvai Emlékpark felelős titkára is koszorút helyezett el az emlékműnél.
2019. június 15. Együttműködési megállapodást kötött a Szolyvai Emlékparkbizottság és a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre. A megállapodást a Szolyvai Emlékparkbizottság részéről Dupka György felelős titkár írta alá, a német kör képviseletében pedig Matkovits-Kretz Eleonóra elnök látta el kézjegyével. A partnerségi szerződés értelmében a málenykij robot 75. évfordulója jegyében szakmai találkozók, emlékkonferenciák, könyvbemutatók és más programok közös lebonyolítására kerül sor a közeljövőben. A felek nyugtázták, hogy eredményesen halad az önálló GULÁG-GUPVI Dokumentációs, Kutató- és Emlékközpont (GGDKE) létrehozásáért indított petíció aláírása. Az akciót a partnerszervezetekkel összehangoltan tovább folytatják.
2019. május 3. 130 éve született Ortutay Jenő (Tarna, 1889.május 3. – Abez-láger, Szovjetunió, 1950. december 24.) görögkatolikus kanonok, szentszéki tanácsos, magyar országgyűlési képviselő. 1928-tól 1938-ig Beregszász városbírója (polgármestere) volt. 1945-ben a szovjet hatóságok 10 év kényszermunkára ítélték, a lágerben halt meg.
2019. május 4. A Szolyvai Emlékparkbizottság Tóth Mihály elnökletével tavaszi helyszíni szemlét tartott az emlékparkban. Dupka György történész, felelős titkár előterjesztésében a tagok (köztük Árgyelán György, Horváth Sándor, Reöthy János, Sepa György, Zubánics László és mások) határoztak a további parkszépítési tennivalókról, kijelölték a kutatói feladatokat és a fontosabb rendezvények időpontját. Elfogadták Fuchs Andrea pénzügyi beszámolóját. Kiss András (a KMKSZ szolyvai alapszervezetének elnöke) személyében új taggal bővült a testület. 2019. november 15-én rendezik a GULÁG-GUPVI-kutatók nemzetközi fórumát a makkosjánosi Helikon Hotelben. 2019. november 16-án tartják a Szolyvai Emlékparkban a kárpát-medencei szintű megemlékezést és koszorúzást. A „malenykij robot” 75. évforduló alkalmából sor kerül a Szatmár megyéből, a Halmi járásból 1944 őszén a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt és odahalt mártírok feliratos emléktáblájának felavatására is. A bizottság támogatja a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága kezdeményezését, hogy aláírásgyűjtés induljon a Kárpát-medencében, amely támogatja a Petíciót az önálló GULÁG-GUPVI Dokumentációs, Kutató- és Emlékközpont (GGDKE) létrehozásáért Budapest központtal. A jelenlévők megkoszorúzták a 130 éve született Ortutay Jenő görögkatolikus kanonok, magyar országgyűlési képviselő, GULÁG-áldozat emlékkeresztjét a Szolyvai Emlékparkban. A testület munkájában részt vett Fekete Krisztián, a Petőfi-program szolyvai ösztöndíjasa.
2019. május 5. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások sorsának kutatására szakosodott önálló Gulág-Gupvi-kutató dokumentációs központ létrehozását kezdeményezi a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel. Bognár Zalán közleményében azt írta: a GKNT Budapesten megtartott tisztújító közgyűlésén a szervezet tagsága „egyhangúlag kinyilvánította annak szükségességét, hogy a magyar állampolgárok szovjetunióbeli kényszermunkára hurcolásának 75. évfordulójára készülve, a magyar társadalom régi adósságának törlesztéseként létre kell hozni egy önálló kutató- és dokumentációs emlékközpontot”. „Az új nemzeti intézmény végre egy helyen koncentrálná az eddigi kutatási eredményeket, az összegyűjtött tárgyi és írásos emlékeket, segítené, összefogná, koordinálná a további kutatásokat, támogatná az iskolai oktatást, valamint állandó és méltó intézményes keretet biztosítana az elhurcolt és eltűnt családtagok felkutatásának és a megemlékezéseknek” – fogalmazott. Hozzátette: a kárpátaljai Szolyvai Emlékparkbizottság ülésén egyhangúlag támogatta a GKNT kezdeményezését. A bizottság évtizedek óta kutatja a kárpátaljai elhurcolásokat, és elsőként hozott létre emlékparkot siratófallal, amelyen több mint 12 ezer áldozat neve szerepel. Dupka György történész, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke szerint a Kárpát-medencében élő magyar családok számára is megnyugvást jelentene egy központi kutató- és dokumentációs központ létesítése. A GKNT tisztújító közgyűlésén Bognár Zalán történészt, a Károli Gáspár Református Egyetem docensét választotta meg a társaság elnökévé, míg Majorszki Andrást, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium tanárát ügyvezető elnökévé, Makra Mónikát titkárává.
2019. május 24. Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Hunyadi Mátyás dísztermében sor került a „Történelmi Filmklub, a GULÁG-GUPVI emlékévben készült filmek bemutatása” következő vetítésére, amely során a Kárpátaljai tragédia c. filmet tekinthették meg az érdeklődők. A film bemutatása után interaktív beszélgetés zajlott le a közönség bevonásával, a rendező-forgatókönyvíróval, Hajduk Mártával, a projekt felelősével, Matkovits-Kretz Eleonórával és a téma erdélyi történész szakértőivel, dr. Murádin János Kristóffal és Benkő Leventével.
2019. április 30. Budapesten, a Párbeszéd Házában megrendezésre került a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának soron következő összejövetele. dr. Bognár Zalán történész lett a Gulág-kutatók Nemzetközi Társaságának elnöke. Ügyvezető-alelnök: Majorszki András. Titkár. Makra Mónika. A tisztújító közgyűlést követően a Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatták Hajagos Csaba Leigázottság és málenkij robot c. könyvét. A rendezvény munkájában Dupka György GUPVI-GULÁG-kutató is részt vett.
2019. február 25. A kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott rendezvények kiemelt színhelye volt Budapesten a Ferencvárosi Vasútállomás közelében lévő Malenkij Robot Emlékhely. A koszorúzással egybekötött megemlékezést Makra Mónika, az emlékhely muzeológus koordinátora nyitotta meg. Köszöntőt mondott Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese. Emlékező beszédet tartott Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke. A megemlékezést koszorúzás zárta. Dupka György felelős titkár a Szolyvai Emlékparkbizottság nevében hajtott fejet az áldozatokra emlékezve.
2019. február 25. A Youtube-ra októberben feltett Kárpátaljai tragédia című 52 perces dokumentumfilmet véletlenül törölték. Addig 4634 fő látta. Novemberben újra felkerült, azóta a nézettsége 1878 fő. A Vörös Pokol weboldalon közel 100 fő látta. A kommunizmus áldozatainak emléknapjára készülve díjmentesen vetítette le a filmet a Helyi Televíziók Országos Egyesülete. Lovass Tibor elnök közreműködésével egyidőben 12 televízió közvetítette, ez kb. egymillió háztartást jelent. Szervezés alatt van a film angol nyelvű feliratozásának megvalósítása is. Hajduk Márta forgatókönyvíró és rendező tájékoztatójából arról is értesültünk, hogy készül a dokumentumfilm folytatására: Kisebbségben Kárpátalján, a remény útján… címmel.
2019. február 25. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága szervezésében a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából könyvbemutatókra került sor a Magyar Nemzeti Múzeumban. Köszöntőt mondott Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Majorszki András, a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága elnöke. Bognár Zalán: Málenkij robot. A Magyarországról ítélet nélkül Szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilek története című könyvét Prof. Dr. habil. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet igazgatója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára mutatta be. Ezt követően Berényi Mariann – Kenesei Zsófia Orsolya – Makra Mónika: Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhely. A Pokol bugyrai… „Málenkij Robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban. Segédanyag pedagógusok számára a kiállítás értelmezéséhez és a korszak történelmi hátterének tanításához, megemlékezések szervezéséhez című kötetéről Dr. Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke szólt. Mindkét kiadvány a kárpátaljai elhurcolás emberi tragédiájával is foglalkozik, és a rendezvényen megjelent Dupka György GULÁG-GUPVI kutató eddig feltárt eredményeit is tartalmazza. A rendhagyó találkozó dedikálással zárult.
2019. február 25. A kommunizmus áldozatainak emléknapján a Magyarság Házában 8 és 20 óra között folyamatosan vetítették A Sátán fattya c. filmet, amely Nagy Zoltán Mihály azonos nevű regénye alapján készült. A film a kárpátaljai magyarság 1944/45-ös tragédiájába enged bepillantást egy tizenhat éves lány, Tóth Eszter sorsán keresztül (Tarpai Viktória főszereplésével), akit öt szovjet katona megerőszakol. „A lány teherbe esik, és megszüli a gyermeket, a Sátán fattyát. Ez megváltoztathatatlanul tönkreteszi nem csak az ő, de környezete életét is…”. Aznap este 21:20 kezdettel a nagyjátékfilmet Duna TV is műsorára tűzte.
2019. február 25. Budapesten a Józsa Judit Galériában megrendezték László Domonkos Lélek és szögesdrót. Szolzsenyicin magyar ecsettel című könyvének (Szolzsenyicin születésének 100. évfordulójára) bemutatóját. Köszöntő beszédet Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke és Baranyi Krisztina, az Időjel Kiadó vezetője mondott A szerzővel dr. Kovács Emőke beszélgetett. Ezt követően az eszmecserében részt vett mások mellett Szolzsenyicin Gulág-rabtársa, Rózsás János („a Magyar Szolzsenyicin”) hagyatékának gondozója, Rajnai Miklós szerkesztő és Dupka György GULÁG-GUPVI kutató is.
2019. február 24. Budapesten a Honvéd téren lévő GULÁG-emlékműnél a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megemlékezéssel, koszorúzással egybekötött esemény zajlott le a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány szervezésében. Köszöntőt mondott Nagyné Pintér Jolán elnök. Emlékező beszédet tartott Szalay-Bobrovniczky Vincze helyettes államtitkár (Civil és Társadalmi Kapcsolatok). Közreműködött a Déryné Vándorszíntársulat. A Szolyvai Emlékparkbizottság nevében Dupka György felelős titkár koszorúzott.
2019. február 22. Nemzetközi konferenciát tartottak a II. világháború alatt és után Kazahsztánba hurcolt magyarokról, amelyen Muszagalijeva Arajlim Szabitovna és Muszbekova Roza Madenietova a kazahsztáni asztanai Eurázsiai Nemzeti Egyetem kutatói legújabb eredményeit, a magyar vonatkozású adatokat tették közzé. Kazahsztánban egy évtizeddel ezelőtt feltáró munka kezdődött, amelynek eredményeként a kutatók, részben magyar anyagból, kiadtak egy könyvsorozatot. A konferencián ismertették az ott nyugvók névsorát, amellyel az eddig ismert több mint 800–900 ezer elhurcolt magyar száma még tovább nőhet. A konferenciát megnyitó Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke arról is beszélt, hogy a kazah kutatók az egyik táborhelyen magyar temetőre bukkantak.
A további előadók, Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnökhelyettese, Molnár D. Erzsébet PhD (Beregszász), Murádin János Kristóf PhD (Kolozsvár) és más kutatók szóltak arról is, hogy a Vörös Hadsereg 1944-ben kezdte meg a magyarok többek között a kazahsztáni GULÁG-GUPVI munkatáborokba hurcolását. Volt, akit a világháborúban elveszett munkaerő pótlására vittek kazahföldi kényszermunkára, de volt olyan is, akit lehetséges ellenségnek minősítve, „biztonsági óvintézkedésként” fosztottak meg legalapvetőbb emberi és polgári jogaitól, ők a GULÁG javító-nevelő munkatáboraiba kerültek. A konferencián a Szolyvai Emlékparkot Fuchs Andrea irodavezető és programmenedzser képviselte, aki levelezésben áll a fentebb nevezett kazahsztáni kutatókkal, akiknek kutatási anyagait a Szolyvai Emlékpark Évkönyve is leközölte 2018-ban.
2018
2018. december 17. Ungváron, a Kobzár könyvesboltban – Meskó János történész moderálásával – bemutatásra került Dupka György ukrán nyelven, dr. Lengyel Sándor fordításában megjelent monográfiája (Юрій Дупко: Застосування принципу колективної провини щодо угорців і німців Закарпаття. Виконання постанов воєнної ради 4-го Українського фронту у світлі донесень НКВС 1944–1946 рр.), amely a Kárpáti Kiadó gondozásában, GULÁG-GUPVI Emlékbizottság támogatásával láthatott napvilágot. A könyvprezentáción megjelent ukrán újságírók, tévés és rádiós riporterek kérdései kapcsán kiderült, jó döntés volt a monográfia ukrán nyelvű megjelentetése, mert a sztálinisták által generált ukrajnai „golodomorról”, a „nyugat-ukránok meghurcoltatásáról” sokat tudnak, de a Kárpátalján 1944 novemberében lezajlott tragédiáról, a magyarok, sváb-németek és más nemzetiségűek megtizedeléséről (a Szolyvai Emlékpark siratófalának márványtábláira közel 500 település mintegy 12 ezer áldozatának neve van felvésve) szinte semmit nem tudnak az ukrán médiumok munkatársai sem. Ezért a szerző a monográfia német és angol nyelvű kiadását is beütemezte. (A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatának végrehajtása az NKVD-jelentések tükrében 1944–1946. Eredeti változat: http://mek.oszk.hu/13300/13340/13340.pdf.) A monográfia Dupka György doktori (PhD) értekezése alapján készült.
2018. december 7. A Sztálinizmus Áldozatainak Kárpátaljai Emlékmúzeumában domborműves emléktáblájánál Bródy András (Beregkövesd, 1895. 07. 02. – Ungvár, 1946. 12. 07.) ruszin politikusra, a Podkarpatska Rus első miniszterelnökére, az országgyűlés képviselőjére gyertyagyújtással emlékezett dr. Dupka György történész. Kárpátalja mártír politikusát 72 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki.
2018. november 23–24. A Szovjetunióba elhurcolt politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre (Német Kör) Málenykij robot – Fiatal kutatók kutatási eredményei címmel nemzetközi konferenciát szervezett Pécsett. A fórumot Matkovits-Kretz Eleonóra, a Német Kör elnöke és Hoppál Péter, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke nyitotta meg. Magyarország különböző településeiről, valamint a határon túlról Erdélyből és Kárpátaljáról 17 fiatal kutató és mentor érkezett a témában végzett munkáik bemutatására. Kárpátalját Barkóczi (Tóth) Szabina, Mádi Bianka, Bimba Brigitta, Kosztyó Gyula és Dupka György GULÁG-GUPVI kutatók képviselték, akik előadást is tartottak. A kétnapos rendezvény keretprogramjához könyvbemutató, kiállítás és filmvetítés (Rozsnyai Ilona szerkesztő-rendező dokumentumfilmjei), a pécsi emlékmű megkoszorúzása és kulturális esemény is tartozott.
2018. november 21. Kazincbarcika város Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Don Bosco Sportközpont szervezésében Kis munka – nagy bűn címmel emlékünnepséget rendeztek a „málenykij rorobotra” és a Gulágra elhurcoltak tiszteletére. A megjelenteket Sajó Attila elnök köszöntötte. Emlékbeszédet mondott Demeter Zoltán országgyűlési képviselő és Szitka Péter polgármester. dr. Dupka György történész Papok, lelkészek a Gulágon és a málenykij robot munkatáborokban címmel emlékező előadást tartott. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Ortutay Péter író, műfordító, akinek a témához kötődő Apage Satanas (Ungvári történetek az 1980-as évekből) című könyve idén jelent meg Ungváron az Intermix Kiadó gondozásában. A szerző nagyapja, Ortutay Jenő görögkatolikus esperes, országgyűlési képviselő és édesapja, Ortutay Elemér görögkatolikus teológus Gulág-rab volt, az előbbi Abeszben odahalt, az utóbbi rokkantan hazatért, és a szovjet rezsim alatt is titokban folytatta papi hivatását. A megemlékezés a helyi római katolikus templomban emlékmisével zárult.
2018. november 20. A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében Szabadság helyett erőszak. Magyar női sorsok 1944/1945-ben címmel nemzetközi konferenciát rendeztek a Gulág Alapítvány szervezésében. Az egybegyűlteket Balog Zoltán miniszterelnöki biztos üdvözölte, aki méltatta az elmúlt GULÁG-GUPVI Emlékév jelentőségét, eredményeit. Dr. Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a szovjet katonáknak parancsba adták, hogy gyalázzák meg a leigázott népeket. Becslések szerint 427 ezer nőt erőszakoltak meg. Nincs olyan magyar család, amelyben ne lennének ilyen áldozatok. Dr. Scölch Gellért helyettes államtitkár arról biztosította az alkotókat, hogy a kormány továbbra is támogatja e témában dolgozó írókat, filmeseket. Nagyné Pintér Jolán, a Gulág Alapítvány elnöke, akinek édesanyját szinten megerőszakolták, hangsúlyozta, hogy az emlékezés a múltra mindenkinek erkölcsi kötelessége. A hivatalos megnyitó után szekciókban dolgozták fel a témát. Először Tunyogi Henriett filmrendező, balettművész Esti Dal alkotását mutatták be, majd a szerző mondta el néhány gondolatát. A Sátán fattya címűfilmből csupán néhány kockát vetítettek, de a rendező Zsigmond Dezső és a főszereplő Tarpai Viktória részletesen ismertette a Nagy Zoltán Mihály kárpátaljai magyar író könyve alapján létrejött alkotást, amely nagymértékben feltárta az addig tabunak számító témát. Az Elhallgatott gyalázat c. filmről a rendező, Skrabski Fruzsina újságíró beszélt. Mészáros Márta és Sára Sándor filmrendezők betegség miatt nem voltak jelen, de az Aurora Borealis, illetve a Magyar nők a Gulágon filmekből ízelítőt kaptak a jelenlévők. A rendezvény II. szekciójában dr. Kovács Emőke, Cseresnyés Magdolna, dr. Máthé Áron történészek és W. Müller Judit főmuzeológus beszélt a II. világháborús traumákról. A konferencia III. része Nők a Gulágon címmel zajlott. dr. Tóth Eszter Zsófia, Kormos Valéria, Makra Mónika történészek mellett dr. Dupka György tartott megrázó beszámolót Kárpátaljai nők a GUPVI és a GULÁG táborokban. Az otthon maradt anyák, lányok helytállása, szenvedéstörténete a sztálini megtorlás idején témakörben.
2018. november 18. Búcsút tartottak a tiszabökényi Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templomban. A főcelebráns Weinrauch Ferenc Márió, OFM plébános-kormányzó volt, közreműködött Lehel OFM atya. A szentmise után a templom emlékparkjában lévő emlékműnél koszorúzással egybekötött megemlékezésre került sor. A megjelent résztvevők, hozzátartozók a II. világháború áldozataira és a sztálini megtorlások mártírjaira emlékeztek. Az emlékezőket az egyházközség tanácsa nevében Dupka György világi elnök köszöntötte. A búcsún és az azt követő koszorúzáson részt vett a pécsi Német Kör küldöttsége Matkovits-Kretz Eleonóra elnök vezetésével, a Magyar Nemzeti Múzeum képviseletében Balahó Zoltán és Dragan Trajan muzeológusok, a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága képviseletébenMakra Mónika történész, Tóth Bálint, Tiszapéterfalva polgármestere. Beszédet mondott Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja. Fellépett a helyi Tisza Csillag kórus (művészeti vezető: Kovály Csilla). Végezetül Homoki Bianka, a Szibériába elhurcolt és odahalt Bencze György országgyűlési képviselő ükunokája egy az alkalomhoz illő magyar dalt adott elő Király András, a Péterfalvai Művészeti Iskola igazgatója hegedűkíséretével. A búcsú és a megemlékezés agapéval zárult.
2018. november 17. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások novemberi emléknapja programjaiba illeszkedve a kárpátaljai magyar és német nemzetiségű férfi lakosság 1944 őszi „málenykij robotra” történt elhurcolásáról való méltó megemlékezésként a Szolyvai Emlékparkbizottság a történelmi egyházakkal, valamint magyar és német társadalmi szervezetekkel közösen ökumenikus istentisztelettel egybekötött koszorúzást tartott a Szolyvai Emlékparkban. Miután megkondult a Mártírok Kápolnájának lélekharangja, a Kárpát-medencei szintű megemlékezést Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke nyitotta meg és üdvözölte a közel hatszáz résztvevőt. Emlékbeszédet tartott Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes főtanácsadója, a Keresztény Demokrata Néppárt képviseletében, Hennagyij Moszkalj, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási hivatal vezetője, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő, Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi konzulátusának főkonzulja, dr. Tilki Attila parlamenti képviselő, az Európai Tanács tagja, Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő, Árvai Attila, a Szerencs városi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A Szolyvai 1. Számú Általános Iskola felső tagozatának diákjai magyar népdalokat adtak elő. A történelmi egyházak jelenlévő képviselői – v. Pocsai Vince református lelkész, Schlep Román római katolikus plébános, Lődár Jenő görögkatolikus atya és mások – imát mondtak a mártírokért, majd sor került a Gulág-Gupvi emléktáblák (Lónya II.) felavatására is.
A felszólalókon kívül megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt: Áder János Köztársasági elnök nevében Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója, Kuti László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának ügyvezető konzulja, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi konzulátusának volt főkonzulja, Nyíregyháza megyei jogú város küldöttsége dr. Bajnai Kornél vezetésével, a Magyar Szocialista Párt képviseletében Legény Zsolt és Velez Árpád politikusok, Nagyné Pintér Jolán (Budapest), a GULAG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum képviseletében Balahó Zoltán és Dragan Trajan muzeológusok, a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága képviseletébenMakra Mónika (Budapest) történész, Bakancsos László, az UMDSZ alelnöke, Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, megyei képviselő, Petruska István, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetője, Sín József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka, Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke, Tóth Miklós és Rezes Károly, a megyei tanács képviselői, Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi és Vallásügyi Főosztályának vezetője, Sztehura Klára, a Szolyvai Járási Tanács alelnöke, Alexander Didovics, a Szolyvai Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetője, Ivan Lanyo, Szolyva polgármestere, a Beregszászi Városi Tanács képviseletében Veres Péter és Pavljuk Miklós képviselők, Csonka-Bereg küldöttsége Nick Ferenc, a Magyar Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnökének vezetésével, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének delegációja Matkovits-Kretz Eleonóra elnök vezetésével, a Megbékélésért Polgári Szövetség küldöttsége Felsőzsolcáról Fehér Tibor szövetségi elnök vezetésével, Budakeszi város (Beregdéda testvérvárosa) delegációja dr. Győri Ottilia polgármester vezetésével, a Vitézi Rend és a Nemzetközi Szent György Lovagrend kárpátaljai tagjai, Lónya település küldöttsége Király Edit polgármester vezetésével, Barabás és Gelénes települések küldöttségei, az aknaszlatinai kerékpáros egyesület tagjai Tokár Károly vezetésével, Pirigyi Gergely a Pásztor Ferenc Alapítvány, Molnár D. Erzsébet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képviseletében. A Szózat eléneklése után a megemlékezés koszorúzással zárult.
2018. november 17. A pécsi Német Kör küldöttsége Ungváron Meskó János helytörténész, múzeumigazgató kalauzolásával megtekintette a sztálini terror áldozatainak kárpátaljai emlékmúzeumát.
2018. november 16. A Szolyvai Emlékparkbizottság szervezésében, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, valamint a pécsi Német Kör társszervezésében megtartják a GULÁG-GUPVI kutatók nemzetközi fórumát. Az emlékkonferenciát idén a makkosjánosi Helikon Hotel konferenciatermében tartották. A Himnusz eléneklése és a mécsesgyújtás után a v. Pocsai Vince református lelkész kérte Isten áldását az emlékezőkre. A fórumot dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke nyitotta meg. A tiszabökényi Tisza Csillag kórus (művészeti vezető: Kovály Csilla) katonadalokat énekelt. Ezután a résztvevők megtekinthették a az 1944-45-ös vajdasági megtorlásokról szóló Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek című filmet, amelynek megalkotásáról Rozsnyai Ilona szerkesztő-rendező, a pécsi Német Kör programmenedzsere számolt be. A szakmai konferencián előadást tartott Matkovits-Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke (A pécsi Német Kör GULÁG-GUPVI emlékezetpolitikája – könyvek, dokumentumfilmek, kiállítások, emlékutak, konferenciák tükrében), dr. Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára (A GULÁG-GUPVI kutatás helyzetképe az intézményesülési törekvések útján. Készülődés a „málenykij robot” 75. évfordulójával kapcsolatos emlékévre), Molnár D. Erzsébet történész, GULÁG-GUPVI kutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense (Kitárni az ország és a világ előtt az igazságot. A kárpátaljai magyarok 1944-es elhurcolása: tények, adatok, összefüggések),Balahó Zoltán (Budapest), a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológus-történésze (A Ferencvárosi Málenkij Robot Emlékhely bemutatása), Dragan Traian (Temesvár–Budapest), a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológus-történésze (A máramarosszigeti börtönmúzeum, a kommunista Románia egyik legrettegettebb politikai börtöne),Kállay Karolina (Szatmárnémeti) történelemtanár, helytörténész (A Szovjetunióba elhurcolt és haza nem tért magyar, sváb áldozatok feliratos emlékjelei a Szatmár megyei, illetve az egykori Ugocsához tartozott Halmi járás településein),Nagyné Pintér Jolán (Budapest), a GULAG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke (Emberkereszt – egy emlékmű emlékezete), Bimba Brigitta (Bátyú), a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója (Élelem és kérelem – női közbenjárás a Kárpátaljáról „málenykij robotra” hurcolt férfiak ügyében), Marcsák Gergely (Kincseshomok), a Debreceni Egyetem abszolvált PhD-hallgatója (A „málenykij robot” megjelenítése Vári Fábián László önéletrajzi regényében), Mádi Bianka (Verbőc), az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete történelem szakos hallgatója (Ugocsa-vidéki népcsoportok internálásának folyamata), Nick Ferenc (Aranyosapáti–Budapest), a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke (Ismeretlen nemzetmentő: Kecskési Tollas Tibor), Makra Mónika (Budapest) történész, a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) tagja (A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága korábbi és aktuális programjai), Meskó János (Ungvár) helytörténész, a sztálini terror áldozatai kárpátaljai emlékmúzeumának megbízott vezetője (A Kárpátontúli Ukrajna átmeneti államalakulat 15 hónapos történetéből, erőszakos szovjetizálási politikája 1944 októbere – 1946 januárja között),Kosztyó Gyula (Beregdéda), a Clio Intézet főmunkatársa (A megfélemlítés mint módszer a kárpátaljai magyar községek kolhozosításában – 1949). Zárszavában Dupka György többek között néhány fontos bejelentést tett. Az elhangzott előadások szerkesztett szövegei könyv alakban is kiadásra kerülnek. A gyűjtemény tartalmazni fogja azon kutatók munkáit is, akik egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudtak megjelenni a nemzetközi fórumon.
A Szolyvai Emlékparkbizottság és a pécsi Német Kör kérelemmel fordul a magyar kormányhoz, hogy az 2019. évet nyilvánítsák GULÁG-GUPVI emlékévvé, az elhurcolások 75. évfordulója alkalmából állítsák fel újra az Emlékbizottságot, hogy az folytassa a 2015-ben megkezdett koordinációs tevékenységét, az újabb GUPVI-GULÁG tematikájú pályázatok kiírását. Kárpát-medencei szintű fontos magyar ügynek tekintik a GULÁG-GUPVI Dokumentációs, Kutató- és Emlékközpont (GGDKE) 2019 novemberében történő beindítását Budapesten a magyar kormány támogatásával. Halaszthatatlannak tartják, hogy a Nemzeti Alaptanterv (NAV) anyagába bekerüljön a GULÁG-GUPVI és a „málenykij robot” témakör is.
A konferenciát követően a résztvevők fejet hajtottak a sztálini megtorlások áldozatainak beregszászi emlékművénél. Ott dr. Erdei Péter, Magyarország beregszászi külképviseletének vezető konzulja tartott beszédet. A megjelent szervezetek, intézmények képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékművénél.
2018. október 26. Milan Šášik, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke – Dupka György történész kalauzolásával – megtekintette Ungváron a Sztálinizmus Áldozatai Kárpátaljai Emlékmúzeumot, ahol 48 nagyméretű színes tabló magyarul, ukránul, németül meséli el főleg Kárpátalja soknemzetiségű népének szenvedéstörténetét. Köztük az egyházi és polgári elit üldözését az 1944-1955. közti kommunista diktatúra időszakában. A nyolc tárlóban levéltári dokumentumok százai, a túlélők visszaemlékezései, a lágerekből hazahozott és a birtokunkba került tárgyai, a magyar, ukrán és orosz kutatók szakmai kiadványai, archív felvételek, irattári másolatok vannak elhelyezve. Az intézmény megbízott igazgatója Meskó János ungvári történész. A későbbiekben a görögkatolikus kispapok is tanulmányozni fogják a kiállítás anyagát.
2018. augusztus 23. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) közigazgatási államtitkára beszédet mondott a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány rendezvényén, amelyet a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából tartottak Budapesten, a Honvéd téri Gulág-emlékműnél. A politikus arról is beszélt, az országban számos emlékmű tudatosítja, hogy a kommunizmus és a nácizmus bűnei soha nem felejthetők és nem évülnek el. Az államtitkár többek között kifejtette: Európa hatalmon lévő vezetői közül sokan ma is „hihetetlen vonzalmat éreznek” a kommunizmus iránt, és „döntéseikben egyre több kommunisztikus vonást lehet felfedezni”. A megemlékezést a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány rendezte. Nagyné Pintér Jolán, az alapítvány elnöke fontosnak nevezte, hogy a felnövekvő generációban tudatosuljon, morális kötelességük, hogy megismerjék apáik, nagyapáik sorsát. A megemlékezés koszorúzással zárult. A megemlékezésen jelen voltak mások mellett a GULÁG-GUPVI emlékbizottság és más intézmények kutatói is, köztük Árvay Attila, Bognár Zalán, Dupka György, Makra Mónika, Szakály Sándor is, akik tabukat döntöttek le a hadifogoly-létszámkiegészítés, az etnikai tisztogatás és a magyarként, németként való internálás és más szovjet megtorlások történetének újszerű megvilágításával.
2018. augusztus 27. Budapesten a Szent István Bazilikában eltemették a 83 éves korában elhunyt Dr. Várdy Béla (1935–2018.07.28.) amerikai magyar történészt, az MTA külső tagját, aki a magyar nemzetet az Amerikai Egyesült Államokban (Pittsburgh) is minden tudásával történész-professzorként, egyetemi tanárként bátran szolgálta, aki a GULÁG-GUPVI témakörben angolul, magyarul írt publikációival Nyugaton is ledöntötte a hallgatás falát. A Gulág Kutatók Nemzetközi Társasága nevében Majorszki András elnök búcsúztatta, mások mellett Bognár Zalán, Dupka György, Makra Mónika, Matkovits-Kretz Eleonóra, Molnár Erzsébet, Pintér Jolán, dr. Stark Tamás, kutató-társak, a GKNT megjelent tagjai szintén osztoztak a család fájdalmában. A történész-professzor – Ágnes feleségével együtt – éveken át a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon támogatója, a kárpátaljai magyarság egyik jótevője volt.
2018. augusztus 23. A Gulág Programiroda szervezésében lebonyolított Totalitárius Diktatúrák Áldozatinak Emléknapján emléksétára kerül sor, amely a „Cipők a Duna parton” emlékműtől a Terror Háza Múzeumig tartott. A Kossuth téri gróf Andrássy Gyula miniszterelnök lovasszobránál felállított színpadnál kezdődött a megemlékezés, ahol mások mellett Prof. Dr. M. Kiss Sándor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese, Prof. Jan Rydel, az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata Irányító Bizottságának elnöke, Tóth István, tanár, a Gulág táborok egykori foglya, – Terror Háza Múzeum melletti szabadtéri színpadon – Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Prof. Dr. Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Galgóczy Árpád, költő, műfordító, a Gulág táborok egykori foglya mondott ünnepi beszédet. Felemelő érzés volt hallgatni a szónokoktól, hogy az egykori náci németországi és a szovjetunióbeli kommunista diktatúra közzé a demokratikus patrióták egyenlőségjelet tesznek, mindkét rezsim ideológiája tízmilliók elpusztítását célozta meg a XX. században, emberpusztító gaztetteik bocsánatot sohasem nyernek, ezen ideológiák más színben való újraélesztését Európa és a világ népeinek közös fellépésével kell megakadályozni. A megemlékezés ünnepi műsorral és mécses gyújtással zárult. Az eseményen a GULÁG-GUPVI Emlékbizottság és a GKNT tagjai is – Árvay Attila, Bognár Zalán, Dupka György, Matkovits-Kretz Eleonóra, Pintér Jolán, Menczer Erzsébet, Majorszki András is – képviseltette magát.
2018. augusztus 15. Aranyosapátiban megrendezték aHonvéd Kulturális Egyesület Aranyosszigeti Táborát Nick Ferenc elnök vezetésével, amelyre a rahói és a szatmárnémeti és környékén élő fiatalok is meghívást kaptak. A tábor résztvevői megtekintették Hajduk Márta által rendezettKárpátaljai tragédia c. dokumentumfilmet. A GUPVI-GULÁG Emlékbizottság által támogatott film történelmi hátteréről, a vidék magyarságát etnikai tisztogatásként érintett 1944-es novemberi eseményekről Dupka György GULÁG-GUPVI kutató tartott előadást. A történelmi vetélkedő első helyezettje Szatmárnémetiből érkezett csapat nyerte (vezetőjük Kállai Erika történelemtanár), akik bebizonyították, kiválóan ismerik a magyar történelem közelmúltjának eseményeit.
2018. június 19. A Budapest, az Árpád F. útja melletti parkban lezajlott A szovjet megszállás áldozatainak emlékére – a Gulág-Gupvi Emlékbizottság támogatásával – emelt fekete márvány obeliszk átadási ünnepsége Menczer Erzsébetnek, a SZORAKÉSZ elnökének szervezésében. Az obeliszk egyben az anyaországtól elszakított területekről a sztálini lágerekbe elhurcolt magyar állampolgárságú áldozatok emlékműve is. A díszvendégek között volt a 2009-2017 közt a pécsi Német Kör által szervezett GULÁG-GUPVI szibériai, kaukázusi, kazahsztáni stb. emlékutak (Kretz-Matkovics Eleonóra, Dr. Bognár Zalán, Dr. Bognár Zalánné, dr. Dupka György, dr. Máthé Áron, Árvay Attila, Rozsnyai Ilona, Majorszki András, Fuchs Andrea, Erdődi Levente és mások) kutatói, támogatói. A jelenlévőket Menczer Erzsébet, a SZORAKÉSZ elnöke üdvözölte. A rendezvény szónoka Orbán Viktor miniszterelnök úr beszédében hangsúlyozta: “A Gulág-emlékmű egy olyan Magyarország megteremtését követeli, ahol nem történhetnek hasonló események, ezért minden életszerűtlen ideát, zavaros gondolatot, idegen érdeket szolgáló tervet a határokon kívül kell tartani.”
A rendezvény végén Matkovits-Kretz Eleonóra a pécsi Német Körhöz kapcsolódó kutatók, civilszervezetek nevében Orbán Viktor miniszterelnök úrnak egy beadványt nyújtott át, amelynek aláírói a kormányfő támogatását kérik a budapesti székhellyel rendelkező GULÁG-GUPVI Dokumentációs Kutató- és Emlékközpont létrehozása érdekében. A központ állami alapítású nemzeti intézményként működne, amely a GUPVI- és a GULAG-lágerekbe hurcolt magyar állampolgárok – internáltak, hadifoglyok és politikai rabok – témakörében keletkezett dokumentumokat, forrásokat, feldolgozásokat összegyűjti, történetét kutatná és kutathatóvá tenné, kutatási eredményeit oktatási anyagok, tudományos feldolgozások: évkönyv, folyóirat stb. formájában, valamint konferenciákon, ismeretterjesztő előadásokon, kiállításokon és megemlékezéseken tenné közre. Az intézet szervezett keretekben koordinálná az anyaországi és az elszakított területek intézményi háttér nélkül is komoly feltárásokat végző kutatóit, műhelyeket, civilszervezeteket stb.
2018. július 4. Győrben is bemutatták a Kárpátaljai tragédia című dokumentumfilmet. Az eseményen jelen volt Hajduk Márta, a produkció rendezője is. A dokumentumfilmet eddig több mint ezerötszáz néző látta Magyarországon és Kárpátalján. A győri bemutatóra a TIT Pannónia Egyesülete meghívására került sor, amelyre a RÁBA nyugdíjas szakszervezetének azon tagjai közül is sokan eljöttek, akik barangolásaik során Kárpátalján meglátogatták a Szolyvai Emlékparkot. A magyarok és németek kárpátaljai népirtásának titkos paktumait és a szovjet hatalomátvételt végigkísérő film hét csapása megdöbbentette a győri bemutatón is a nézőket. A filmben felvázolt kórkép a nagyhatalmi önkény és arrogancia megrendítő bizonyítékait tárja a nézők elé, akik szinte minden bemutató után kérdezik: „Erről eddig miért nem tudtunk?!” A filmet Sarmaság László, a nagybányai származású, Győrben élő festőművész mutatta be, aki az eddigi történészi és rendezői ajánlásoktól eltérően a film művészi eszközeit és hatását is kiemelte.
2018. február 24. A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából emlékünnepséget rendezett a Honvéd téren álló Gulág-emlékműnél. Köszöntőt mondott Nagyné Pintér Jolán, a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke. Ünnepi beszédet mondott dr. Surján László, a Charta XXI. elnöke, egykori EP-képviselő, dr. Dupka György, Gulag-kutató, a Szolyvai Emlékparkbizottság felelős titkára. A megemlékezésen részletek hangzottak el a Malenkij robot című zenés színdarabból, a Paris Musical Műhely közreműködésével. A megemlékezést koszorúzás zárta.
2018. február 24. Mankovits Tamás Szalóka című dokumentumfilmjével emlékeztek a kommunizmus áldozataira a Tokaji Múzeumban. A Tokajban élő egykori televíziós 1989-ben készített felvételeket a kárpátaljai Szalóka településen, ahonnan több mint száz férfit hurcoltak el a szovjetek (ötvennyolcan nem tértek haza). A premieren részt vett Répássy Róbert országgyűlési képviselő és Bíró Sándor Szalóka polgármestere is.
2017
2017. november 18. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások Emlékéve záró-programjaiba illeszkedve a kárpátaljai magyar és német nemzetiségű férfi lakosság 1944 őszi „malenykij robotra” történt elhurcolásáról való méltó megemlékezésként a Szolyvai Emlékparkbizottság a történelmi egyházakkal, valamint magyar és német társadalmi szervezetekkel közösen ökumenikus istentisztelettel egybekötött koszorúzást tartott a Szolyvai Emlékparkban. A megemlékezés keretében sor került – a Gulág Emlékbizottság által támogatott – az anyaországi Csonka-Bereg 23 településének 1768, valamint a szlovákiai Ung-vidék 17 községéből elhurcolt 199 áldozat nevét megörökítő 22 emléktábla felavatására, felszentelésére. Ezeket az embereket a 4. Ukrán Front katonai tanácsa 0036. sz. rendelete alapján hurcoltak el 1944 őszén Szolyvára. Ugyanitt a történelmi egyházak lelkipásztorai felszentelték a sztálini terror áldozataivá vált magyar parlamenti képviselők, felsőházi tagok emlékjelét is.
A hagyományos megemlékezés és koszorúzás a szolyvai honfoglalási harcos emlékművénél (Szolyva paszikai bejáratánál) vette kezdetét, ahol a megjelenteket dr.Zubánics László történész köszöntötte. A központi emlékparkban a Mártírok Kápolnája lélekharangjának megszólaltatása után dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke mondott megnyitó beszédet. Az ukrán és a magyar himnusz elhangzása után – Fuchs Andrea ukrán és magyar nyelvű moderálásában – megemlékező beszédet tartott Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki többek között kifejtette: azért, hogy a Gulágot megjárt magyarok története ne maradjon befejezetlen, a magyar kormány 2015-ben útjára indította a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévét, amelynek a programjaiba 250 Kárpát-medencei település kapcsolódott be. A politikus kiemelte: 73 három évvel ezelőtt ezen a napon olyan emberek váltak egy pusztító rendszer áldozataivá, akiknek nem volt más bűnük, mint a nemzeti hovatartozásuk. “A legkevesebb, amivel emléküknek tartozunk, hogy kimondjuk: nem tűrjük el, hogy ma Európában bárkit nemzetiségi hovatartozása, magyarsága miatt megbélyegezzenek. Kimondjuk azt, hogy nem engedünk a magyar közösségeket megillető jogokból semmilyen visszalépést, legyen az emberi, politikai, nyelvhasználati vagy éppen oktatási jog” – hangsúlyozta. Megjegyezte: ebben a küzdelemben a kárpátaljai magyar és a Kárpát-medencei magyar közösség mindig számíthat az anyaországra, a magyar kormányra. Ugyancsak emlékbeszédet tartott Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja Megyei Tanács első elnökhelyettese, Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója. Mások mellett Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő köszönetét fejezte ki azért, hogy a Szolyvai Emlékpark Bizottság az emléknapon felavatott 22 emléktáblán örökítette meg a magyarországi Csonka-Bereg 23 településéről és a szlovákiai Ung-vidék 17 községéből elhurcolt 1768, illetve 199 áldozat nevét. Ezáltal a beregi és az Ung-vidéki települések lakói is emlékezni tudnak arra, hogy sorsuk egybeforrt kárpátaljai testvéreikével – mutatott rá egyebek mellett. Ugyancsak emlékbeszédet tartott Legény Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő, Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője, Lakatos Denissza, a Nagykapos környékéről elhurcolt hozzátartozók nevében mondott köszönetet. A felszólalók sorát Zubánics László, az UMDSZ elnöke és Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára zárta. Közben lágerversek, dalok hangzanak el a tiszabökényi Tiszacsillag Leány és Asszonykórus, a Vásárosnaményi Férfikórus előadásában.
Végezetülaz ökumenikus gyászszertartásra került sor a római katolikus, a görögkatolikus és a református egyház képviselőinek részvételével.Közreműködésükkel megtörténta Csonka-Bereg és az Ung-vidék áldozatainak nevét megörökítő 22 emléktábla, az elhurcolt és kivégzett magyar országgyűlési képviselők, felsőházi tagok emlékjelének felavatása, felszentelése.A szózat eléneklése után a rendezvénykoszorúzással fejeződött be.
2017. november 17. „Nevük élni fog nemzedékről nemzedékre.” Múltidézés a Kárpát-medencében: szovjet katonai megtorlás, GULÁG és GUPVI táborok, áldozatok, emlékhelyek… témakörben nemzetközi emlékkonferenciára került sor Beregszászban az Európa-Magyar Házban. A rendezvényt dr. Zubánics László, a KMMI elnöke és dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékpark-bizottság elnöke nyitotta meg. A mécses-gyújtást követően v. h. Pocsai Vince református lelkész, Nagy László református lelkész közös imát mondott a mártírok lelki üdvéért. Majd Hajduk Márta rendező a “Kárpátaljai tragédia…” című dokumentumfilmet mutatta be. A Gulág-Gupvi kutatók nemzetközi fórumának előadást tartott Matkovits-Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke, a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszemunkások emlékére létrehozott emlékbizottság tagja: A Pécsi Német Kör emlékútja a magyar rabok nyomában Kaukázus (Örményország), Euro-Ázsia (Kazahsztán, Üzbegisztán) országaiban;dr. Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára: „Adalékok a 4. Ukrán Front egységei által területszerzési szándékkal megszállt Csonka-Beregből, a szlovákiai Ung-vidék településeiről 1944–1945-ben Szolyvára és más gyűjtőlágerekbe elhurcoltak tragikus történetéhez, az áldozatok emlékének megörökítéséhez; Kovács Sándor: A szovjet terror kárpátaljai emléktérképéről; Korszun Alekszej történész („Erőszakos politikai represszió a kárpátaljai lakosok ellen a szovjetizálás befejező szakaszában 1947–1953 között. A levéltári dokumentumok, anyagok gyűjteményéről);Bimba Brigitta, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója: Az otthon maradt nők sorsa az 1944-es őszi elhurcolás időszakában;Marcsák Gergely, aDebreceni Egyetem PhD-hallgatója: Tollas Tibor, a füveskerti költő, Kárpátalja tragédiájának szemtanúja;Csordás László, a Debreceni Egyetem abszolvált PhD-hallgatója: Emlékírás és emlékolvasás (Kárpátaljai magyar férfiak a sztálini lágerekben);Kosztyó Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem abszolvált PhD-hallgatója, az United States Holocaust Memorial Museum levéltári kutatója: A kolhozrendszer kiépülése a szovjet terror légkörében;Mádi Bianka, azUNE Magyar Kara történelem szakos hallgatója: Az internálás idején otthon-maradottak mindennapjaicímmel.
A délutáni program keretében – a pécsi Német Kör tagjaival, a budapesti XVIII. kerületi Szemeretelepi református egyházközség és Csonka-Bereg képviselőivel közösen emlékeztünk, koszorúztunk a sztálini megtorlás beregszászi emlékművénél.
2016
2016. november 19. Kárpát-medencei szintűgyászünnepséggel, emléktáblák avatásával és koszorúzással emlékeztek meg Kárpátalja magyar férfilakosságának 1944. novemberi, szovjet lágerekbe történt elhurcolásáról Szolyván, a deportáltak egykori gyűjtőtáborának helyén létesített emlékparkban. A megemlékezést Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke nyitotta meg. . A himnuszok elhangzása után – Fuchs Andrea ukrán és magyar nyelvű felkonferálásában üdvözölte a megjelent díszvendégeket. Felkérésére Kardos Katalin a miskolci Éltető Lélek Irodalmi Egyesület versmondója egy ismeretlen szerzőtől a Fogoly karácsonya c. lágerverset mondta el, majd a tiszabökényi Tisza Csillagkórus tagjainak (művészeti vezető: Kovály Csilla) előadásában lágerdalok hangzottak el. Emlékbeszédet tartott Megyesy Jenő miniszterelnöki megbízott, aki tolmácsolta Orbán Viktor kormányfő üdvözletét tolmácsolta. Fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés 2016-ot Gulág-emlékévvé nyilvánította, mert ezáltal – az emlékezés mellett – a fiatal nemzedékek is megérthetik, mi történt a második világháború után. Azért is fontos az emlékezés, hogy többé ne ismétlődhessenek meg az 1944-1945-ben történtek – tette hozzá.“ Az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban állva, az egykor elhurcoltak reménytelen, kiszolgáltatott helyzetébe belegondolva még annyi évtized után is összeszorul az ember gyomra” – mondta a miniszterelnöki megbízott, rámutatva, hogy milyen sokan voltak azok a hozzátartozók, akiktől valakit örökre vagy akár egy évtizedre elszakítottak. Ehhez járult még az is, hogy évtizedekig nem volt szabad beszélniük a fájdalmukról az elhurcoltaknak – idézte fel. Megyesy Jenő kiemelte: csak a cselekvő magatartás, a jó ügyért való küzdelem tarthat fenn egy nemzetet vagy hazát, mert ez a közösségépítés része. Ennek tükrében nagy tett volt a szolyvai emlékpark létrehozása, a kiépítése érdekében az elmúlt 25 évben végzett kemény munka – mondta. “Korunkban is számos kihívással kell szembenéznünk, s biztos, hogy ezzel az elkövetkező generációk is így lesznek. Ezért is kell a szolyvai emlékmű, s nemcsak hogy emlékezzünk, hanem hogy tanulságot is szerezzünk kitartásból, túlélésből, reményből, hogy a hasonló tragédiák a jövőben elkerülhetők legyenek, azoktól a magyarság megóvható legyen” – hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott.
A magyar és az ukrán nép megbékélése jegyében megemlékező beszédet tartott: Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás vezetője is. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője méltatlannak nevezte, hogy Ukrajna a mai napig nem követte meg, nem rehabilitálta állami szinten az ártatlanul elhurcolt kárpátaljai magyarokat, jóllehet a kárpátaljai magyar parlamenti képviselők mindent megtettek, hogy ez megtörténjen. Emlékeztetett arra, hogy már egy éve az ukrán parlament előtt van a megfelelő határozattervezet, de azt annak ellenére sem tűzték napirendre, hogy Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövettel együtt minden követ megmozgattak ennek érdekében. Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő örvendetesnek nevezte, hogy a mostani évfordulóra a szolyvai emlékparkban külön emléktáblákon örökítették meg azoknak az ártatlanul elpusztított férfiaknak az emlékét, akiket a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Uszka, Tiszabecs és Milota községekből hurcoltak először Szolyvára, majd onnan a Gulágra a megszálló szovjet hatóságok. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért támogatta a szolyvai emlékpark fejlesztését és azt, hogy az idei évforduló kapcsán minél többen kereshessék fel a kárpátaljai magyarság legnagyobb tragédiájának emlékhelyét. A megemlékezés, amelyen közel ezren vettek részt Kárpátaljáról és Magyarországról, ökumenikus szertartással, koszorúzással és gyertyagyújtással zárult.
2016. november 19. A mostani évfordulóra a szolyvai emlékparkban külön emléktáblákon örökítették meg azoknak az ártatlanul elpusztított férfiaknak az emlékét, akiket Uszka, Tiszabecs és Milota községekből hurcoltak el először Szolyvára, majd onnan a Gulágra a megszálló szovjet hatóságok. Nt. Pálinkás Gyula, Nt. Dajka Csaba, milotai és tiszabecsi lelkipásztorok, valamint Nt. Szalay Kont, a Szatmári Református Egyházmegye esperesének szavaival méltón emlékeztek meg az emléktáblák előtt.
2016. november 18. A Kárpát-medencéből elhurcolt magyar és német rabok nyomában Oroszföldön és Kaukázus országaiban címmel a makkosjánosi Helikon Hotelben nemzetközi emlékkonferencia zajlott le a GUPVI-GULAG-emlékév alkalmából a Szolyvai Emlékparkbizottság és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet szervezésében.
1..) A rendezvény első részében a közel 150 résztvevőt, köztük a Pécsi Német Kör 120 tagú küldöttségét dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke köszöntötte majd beszámolt a Szolyvai Emlékparkbizottság tevékenységéről és a rehabilitálás ügyéről az ukrán törvényhozásban. A Magyar himnusz elhangzása utána megemlékezés mécses gyújtással folytatódott, ezúttal v. h. Pocsai Vinczer református tiszteletes közös imát mondott a mártírok lelki üdvéért. Majd Marosi István görögkatolikus áldozópap, a GörögKör vezetője megnyitotta a “Holnap is felkel a nap…” – Kárpátalja a XX. században egy görögkatolikus pap élettörténetén keresztül. (Az egykori Gulág-rab, Dr. Ortutay Elemér születésének 100. évfordulója alkalmából) című kiállítást. Ezt követően a jelellévők figyelmébe ajánlotta Ortutay Elemér életét bemutató dokumentumfilm megtekintését. Végezetül lágerdalok, alkalomhoz illő versek, kisprózák előadására is sor került Lőrincz P. Gabriella, Srek Timea, Marcsák Gergely, Vári Fábián László tolmácsolásában.
2.) A szakmai konferencia második részében Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára („A Kárpát-medencéből elhurcolt és dokumentumokkal igazolt magyar és német rabok nyomában Oroszföldön és Kaukázus országaiban”), Matkovits-Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke, a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékére létrehozott emlékbizottság tagja („Az internált magyarság és németség emlékét megörökítő rendezvények, oroszországi, kaukázusi, erdélyi, felvidéki, ukrajnai történelmi emlékutak. Lágerjárat – utazó vagonkiállítás Magyarországon, könyvbemutatók és más programok a GULAG-GUPVI Emlékévben”) és Korszun Alekszej történész (”Az internálás, deportálás, koncepciós perek feltárása a levéltári anyagok alapján, ezzel kapcsolatos újabb dokumentum-gyűjtemények kiadásának előkészületéről”.)tartott figyelemfelkeltő előadást.
3.) Az emlékkonferencia harmadik szakaszában – Zubánics László elnökletével – fiatal kutatók előadásai következtek. Elhangzott Csordás László, a Debreceni Egyetem abszolvált PhD-hallgatója. Elrabolt évek (A kényszermunkatáborok világa női nézőpontból két kárpátaljai emlékirat alapján), Marcsák Gergely, aDebreceni Egyetem PhD-hallgatója: A sztálini elhurcolások témája Vári Fábián László műveiben, Bimba Brigitta, azUNE Magyar Kara történelem szakos hallgatója: A mártírok vére magvetés. Emlékezés id. Pocsai Vincére. Egy interjú vázlatai alapján. Mádi Bianka, azUNE Magyar Kara történelem szakos hallgatója: Deportálás és internálás az ugocsa-vidéki Verbőc, Feketepatak, Salánk és vonzáskörzetében című dolgozata. Az előadókhoz intézett kérdések, hozzászólások után Zubánics László zárszava következett. Az állófogadás után a megemlékezésre és koszorúzásra került sor a beregszászi emlékműnél.
Végezetül a jelenlévők felkeresték a beregszászi Európa-Magyar Házat, ahol a Veritás Gulag-kiállítását és Matl Péter Ötösével című egyéni tárlatát tekintették meg Zubánics László, a KMMI elnökének kalauzolásával.
4). Konferencia anyagának megjelentetése.
A Kárpát-medencéből elhurcolt magyar és német rabok nyomában Oroszföldön és Kaukázus országaiban. Nemzetközi emlékkonferencia anyagai,Makkosjánosi, 2016. november 18. Szerkesztette: dr. Dupka György, dr. Zubánics László. Kárpátaljai Magyar Könyvek 256. – Ungvár-Budapest: Szolyvai Emlékparkbizottság-Intermix Kiadó, 2017.
Tárolt változat: http://kmmi.org.ua/books?menu_id=9&submenu_id=26&book_id=538